Vadászatok négy világrészben 1887 / Kariudo. 2. bőv. kiad. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1470

I. Vadászatok Izland szigetén

nyozni és lőni akartam, midőn egyszerre rettenetes káromkodást és kiabálást hallok, s legott egy ember jelen meg a tó partján, jelekkel intve, hogy ne lőjünk. A mely vadat mi vadkacsának néztünk, dunnaréczék voltak! Bezzeg jó, hogy nem lőttünk, mert meglehet, kalodába kerültünk volna, vagy busásan megfizettették volna. A derék ember, mihelyt látta, hogy készséggel engedelmeskedünk neki, nagyon nyájas lett, meghívott minket házához is, mely a tengerparton egy régi — a Xl-ik században épült — egyház mellett feküdt, s tejjel kínált, a legjobb, a mit adhatott. Ő a marhatenyésztésből és halászatból él, s őrzi a tömérdek, költésben levő dunnamadarat (Somateria mollissima L.). Ezek képezik e szigeteknek legnagyobb s csaknem egyedüli jövedelmét. Beszélte nekünk vendéglátó gazdánk, hogy üregi nyúl is található e szigeten, de mi egyet sem fedezhettünk föl; lehet, hogy nem jól értettük őt, mert csupán dánul beszélt, míg mi vegyes nyelvet — az angol, német és dánból. Egy órával a horgony felvonása előtt már újra a hajón voltunk, nagyon elégülten a fölött, hogy valahára egyszer ismét hallhattuk a puska ropogását. Ugyancsak viharos utazás után elvégre a hó végével Island északi csúcsához Reykjavikba értünk, e 800 lakosból álló fővárosba. Miután itt fogadónak híre-hamva sincs, a lakosság vendégszeretetét kelle igénybe vennünk, s csakugyan találtunk is szállást egy szeretetreméltó özvegynél, kinek két, igen csinos leánya volt, — jókedvű vadászokra igen kellemes kö- 6 - 4*