Vadászatok négy világrészben 1887 / Kariudo. 2. bőv. kiad. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1470

XVII. Izard-vadászat a Pyrenäekben

meg egyszer szerencsémet két vezetővel, még pedig a Pegueres-nek vad, szakadékos és éles gerinczekkel bővelkedő magaslatain, a hol, az emberek állítása szerint, néhány csapat zerge tanyázott. Jóval pitymallat előtt kezdtük meg a kapaszkodást végnélkülinek látszó, s havasi virágoktól pompázó gyepes hegyoldalakon; ott találtam gentiánánkat, a havasi rózsát, és — oh bámulat — egész telepeit a legszebb havasi gyopárnak. Ezen, annyira keresett és kedves virág, a turisták és a botanikai művek véleménye szerint, elő sem fordul a Pyrenäkben, büszke voltam tehát, hogy itt őket fölfedezhettem. A Pegueres szikla-tömkelegeiben való hosszadalmas, fárasztó, s közben igen megerőltető bandukolás után, meglehetős távolban, néhány pihenő izardot pillantottunk meg. Becserkészésük, a kopár és nyilt terep miatt, kivihetetlen volt; azért, nehogy észrevegyenek, óvatosan, hason csúszva, visszafelé igyekeztünk, s szerencsésen fedett helyzetbe is értünk. Itt készítettük aztán csatatervünket. Mialatt nekem gyorsan a közelfekvő váltóhoz kellett sietnem, addig a két vezetőnek, nagy kerülővel, az izardok mögé kerülni s azokat felém hajtani volt feladatuk. A váltót mihamar elértem, s legnagyobb örömömre pillantottam meg a még mindig nyugvó csapatot. Orákhosszáig eltartott várakozás után hirtelen mozgás támadott az izardok társaságában. Aggódva és gyanút fogva ugráltak néhányszor ide-oda, végül megugrottak, — s oh boldogság! — egyenesen felém. Fegyveremet arczomhoz emeltem s várom az - 157 -