Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

KILENCEDIK RÉSZ - A vacsi uradalom leírása, vadászterületeinek ismertetése és az ottani vadászat gyakorlása

87 lett idehozva és a körtvélyesi erdőrészben kibocsátva. E hely azonban, úgy látszik, nedves volt nekik, mert onnét a Nagyerdőbe vándoroltak át, honnét az egész vacsi erdőben — dacára a pusztítás minden nemének — most már annyira elszaporodtak, hogy a fiatal csemetékre valódi csapássá lettek. Legújabban a kiásás vétetett foganatba, mely eljárás sikeresebbnek Ígérkezik, mint a fúró - menyéttel való manipulálás és lövöldözés. 5. A fáczán telepítési ideje szintén bizonytalan. 1888. évig a tenyésztésre fentartott fáczánok télire mindig befogattak, s tavaszkor szétbocsáttattak. A tapasztalás azt igazolta, hogy az ily fogságban tartott vad elgyengült és a szaporodásra is alkalmatlanabb, mint a szabadban nevelt vad, melyre először a vacsi erdőtisztet a jelenlegi osztrákmagyar trónörökös, Ferenc Ferdinánd O cs. és kir. Fensége figyelmeztette. Ettől az időtől a befogás beszüntettetett, s a mint a következmények mutatják, a fácán-vad előnyére. Télen át azonban a kintlevő vadat a ragadozók ellen minden eszközzel óvni és ellenségeit pusztítani kell. A vacsi vadászterületen a közönséges fáczán tenyésztetik. Két ízben történtek ugyan felfrissítésre próbák az örvös fáczánnal is, de ez kielégítő eredményre nem vezetett, s minden jel arra mutat, hogy legjobb a közönséges fáczán tenyésztésénél maradni. A jelenlegi tenyészanyag az egész pusztán mintegy 300 drb tyúkra és 60 darab kakasra tehető. A fáczán legszivesebben tartózkodik az erdők sűrűiben, erdők szélein, nádasokban és a kukoriczásban, a hol a ragadozóktól jobban védve van, de kóbor természetű lévén, elkalandozik messzefekvő helyekre is, s fészkel nemcsak az erdőben, de a rozs- és búzaföldeken és nádasokban is.