Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

NYOLCADIK RÉSZ. - A szittnyai uradalom rövid leírása, vadászterületeinek és az ottani vadászat gyakorlásának ismertetése

8

0 gyertyán pedig, mint rendesen, az aljak jobb termőhelyeit foglalja el. Forrásokban, patakokban a szittnyauradal mi vadászterület nem mondható bőnek, de száraznak sem, habár a hegyoldalakon csak imitt-amott jön forrás elő. Patak van a szentantali pagonyban kettő, az egyik a falu felett, a másik a zsibritó —korponai útnál a falu alatt, továbbá a kormosói határban van egy patakocska, mely a pusztateplicskei uradalmi gazdaságon keresztül csörgedez le egész az ottani gőzfűrészig. A baloldalon van az Illés patakocska, Berencsfalu fölött egy másik kis patak és Béld mellett is egy, végre van a Szentantal és Berencsfalu közötti állami út mellett, egy kápolna alatt, egy jó forrás. Mindezen vizek a Selmecz patakba ömlenek s addig ember és állat által élvezhetők, azontúl élvezhetetlenek, mert a Selmecz patak vize Selmeczbányától Szentantalig és azon valamivel alább érc-zuzdákon vezettetvén keresztül, annak vize sűrű, szürkés folyadékká válik s legfeljebb őrlőmalmok hajtására használható, s benne semmi élőlény nem található. A Selmecz patak máskülönben a homok mellett temérdek görgeteg kővel van tele, melyek áradások alkalmával a patak két oldalát elárasztják s növényzet hiányában kietlen képet mutatnak. Ily tünetek a trachythegységekben — hová a szittnyai uradalom hegyei is tartoznak — gyakoriak nemcsak itt, de másutt is. A vadállomány az alábbi vadelejtési kimutatásból ítélhető meg. Előjön itt az őzvad, de nem oly számban, mint kellene, mert a határok szélein az orvvadászok visszaéléseinek nagyon ki van téve, különösen a korponai határ felől. Továbbá előjön a sörtevad és a kisebb hasznos és káros vadnak minden neme, mely hazánkban előfordul. Körül-