Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469
HETEDIK RÉSZ. - A csábrághi uradalom vadászterületeinek ismertetése
75 ségi birtokok között vagy azok alatt, kevés vad található, háborgatva lévén a szomszédoktól s itt-ott az orvvadászoktól is. A hol azonban az erdők nagyobb darabokban s nagyobb összefüggésben jönnek elő, mint a litava-csábrághi völgyben és a csall-tepliczai völgyben, a vadállomány is eléggé kedvező, s e két helyen már a fővad is mint állandó vad jön elő; őzvad- és sörtevadban s apró vadban sincs hiány. A vadászat az uradalmi erdőtisztek által béreltetik ; a gazdasági területek alsó része a gazdasági bérlőnek van meghagyva, a kisebb területek pedig a községi vadászterületek közé vannak beosztva. Miután a fővad a mezei terményekben és az erdőben a fiatal hajtásokon máris érezhető károkat kezd okozni, és miután az itteni vadászterületek urasági vadászatokra nem alkalmasak, mert híján vannak mindazon berendezéseknek, melyek a fenséges birtokos vadászata gyakorlásához szükségesek, továbbá mert a fővad bőgés idején inkább a palásti idegen erdőket választja: mindezen okoknál fogva legcélszerűbbnek látszik jövőre ezen területeket oly módon bérbeadni, hogy a vadászati bérlő, bizonyos megszorítások mellett, a szabad idény alatt fő- és sörtevadat lőhessen, az őzvad és kisebb vad pedig az uradalmi tisztek kezében meghagyassék, mert ez az egyedüli mód, hogy a vadállomány kíméletesen kezeltessék. Végre nem hagyhatom említés nélkül, hogy a Csábrághvölgy egy kiszögelő hegynyúlványán áll a gróf Koháry-család egy omladékvára. Ez volt hajdanában, a míg épségben állt, a gróf Kohárycsalád kedvenc tartózkodási helye, fénynyel és pompával berendezve. Látott háborús napokat is. És midőn az újabb haladás folytán az megszűnt erős-