Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

HATODIK RÉSZ. - A füleki uradalom vadászati területeinek rövid ismer-tetése és a vadászat gyakorlása és hasznosítása

71 csákányházi, galsai,rappi,mucsini és etesi határokban, egymástól kisebb-nagyobb távolokban, szétszórtan fekszenek, s — a fülek-kovácsit kivéve — mind urasági gazdasági területekkel vannak környezve, így utóbbiak csakis kis vadászatok űzésére alkalmasak. Mindezen birtokok a szelídebb égaljhoz tartoznak, a melyeken az összes gazdasági termények — beleértve a szőlőt is — képviselve vannak. Előjövő vadnemek: az egymással összefüggő bolgáromi, sávolyi, guszonyai és nagydaróczi kiserdőben előjön az őzvad a terület nagyságához képest elég szép számban és a többi kisebb hasznos és káros vadak és szárnyasok; sőt a sávolyi erdőben, bár kisebb számban, a fáczán is előfordul. A litkei erdőben állandó vad a fővad és az őzvad, valamint minden kisebb hasznos és káros vad és szárnyas. A fővad azonban csak alárendelt számban jön elő. A többi kisebb erdődarabokban az őz szintén előfordul, mely vad a szomszédok hajszolásától menekül ide. Úgyszintén otthonos ezen erdőkben és mezőgazdasági területeken minden kisebb vad és szárnyas, de nem oly mértékben, mint a területek kedvező fekvésétől várni lehetne, a mi ismét abban leli magyarázatát, hogy a szomszédok a vad szaporodására gondot nem fordítanak. Próbák tétettek a fácántenyésztéssel a galsai erdőben, de az kevés sikerre vezetett, mert a mely fácán az uradalmi erdőből a közvetlen szomszédos idegen területre átrepült, vagy a mely az ottani búzavetésekben fészkelt, abból ugyan kevés tért vissza, egy része pedig az ipolymenti füzesekbe vándorolt. Szóval a fácán egy kóbor vad, mely csak ott tenyészthető, a hol egy nagy birtok közepére telepíttetik s a hol a helyi viszonyok, sűrűségek, víz és jó táplálék meg-