Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

ELSŐ RÉSZ. - III. fejezet. A fenséges birtokos murányuradalmi tilosában előforduló hasznos, továbbá káros és dúvadnemek

28 dákkal, mérgezéssel szorgalmasan pusztítva lesz, a mit megkönnyít azon szokása, hogy rendesen csapásokon, sziklás helyeken bujkál, a hol a csapdák aztán elhelyeztetnek; a hol pedig vadat fog el, annak húsa megmérgeztetik, mert ezen helyre pár nap alatt vissza szokott térni. És a hol a vadállományt sikertelenül szétrobbantotta, oda ugyanazon nyomon, a melyen jött, egy-két-három hét múlva ismét visszatér, azért úgy a csapdák, mint a mérgezett vad hosszabb ideig visszahagyatnak. E veszélyes vad sem kis, sem nagy vadat nem kiméi, sőt ha lopva hozzájuthat, a földön tartózkodó madarakat is elpusztítja. A róka ismeretes ragadozó, mely falánk természeténél és nagy számánál fogva szintén minden vadra, de különösen a még tehetetlen szaporulatra, süket-, nyírfajd- és császármadár-csibékre veszedelmes. De veszélyes itt nagy havak esetében még a felnőtt őzvadra is, ha ez a hóban elsüpped s kimerülve, elgyengülten nem menekülhet, azt nemcsak megtámadja, de el is pusztítja. Továbbá veszélyes a vadállományra a vadmacska, mely ugyan itten kis számban fordul elő, annál több azonban a fanyest s nem ritka a kövi-nyest sem, görény azonban az erdőkben ritkán látható. Mindezek nemcsak a földön, de a fákon tartózkodó madarakra s azok fészkeire is veszedelmesek, mi a menyétre is áll. Van reá eset, hogy a nyestek a kimerülés folytán magukkal tehetetlen őzeket is megtámadják és megölik. A ragadozó madarak közül a suholy érdemel vérengző természeténél fogva említést, ebből azonban itt kevés fordul elő, a többi ragadozó madarak károssága kevésbbé észlelhető, részben kis számuknál fogva, de azért is, mert az erdőkben zsák-