Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

ELSŐ RÉSZ. - II. fejezet. A fenséges birtokos vadászterületeinek földrajzi, természetrajzi és természettani leirása. Murányi uradalom

19 a vadászat, korábbi időktől meg van engedve s ezért úgy, mint a többi tisztek bérpagonyaikért, ő is köteles bért fizetni. B) Az összes murányuradalmi urasági vadászpagonyoknak klímája. A mint az A) betű alatti vadászati pagonyok összeállításából és leírásából látható, az egész urasági vadászterület tengerszint feletti magasságai átlagban leginkább 1000—1300 méter között váltakoznak, így hát a hidegebb klímájú hegység" jellegével bír s évi átlag-hőmérséke mintegy -I- 4° C.-ra tehető. A csapadékok bővek s a hó 50, sőt többször mint nem, 80—100 centiméter, sőt ezen felüli magasságokra is emelkedik. A tél igen hosszú, rendes körülmények között 6 —6V

2 hónapig tart. A hó rendesen április közepéig kitart, de azután is egész május hó elejéig, sőt közepéig is hideg napok s még hidegebb éjjelek járnak, így tehát a növényzet csak azután kezd fakadni és nőni, s legelhetővé csak május vége felé, magasabb pontokon pedig csak június hó első felében válik. E magasságokban semmiféle gazdasági növény nem termelhető, még a burgonya is csak a legalacsonyabb fekvésű helyeken jő elő s még ott is gyakran elfagy. A derek rendesen augusztus hó másik felében már beköszöntenek s akkor leperzselik a húsosabb levelű növényzetet. Télen át a hóviharok gyakoriak s ilyenkor a szabadabb helyeken, tisztásokon, réteken, vágásokban, utakon, sőt védetlen völgyekben is úgyszólván áthatolhatlan hófúvásokat okoznak, melyek a vadnak szabad mozgását akadályozzák, de megnehezítik a vad szabad mozgását a nagy havak zárt 2*