Hanvay Zoltán: Sport-szilánkok a vadászat-természetrajz és vizslászat köréből. / Budapest, Grill Károly, 1891. / Sz.Zs. 1435
4. Vizslászat. - XIV. Tenyésztési eredmények
137 hogy elvégre Angliában sincs minden parcella palánkkal körülvéve ; annak okát, hog}' ott a pointerek jók, nálunk nem — alig lehet ebben keresni. Hogy ezen kerítések a vezetést lényegileg könnyebbé teszik, az kétségtelen. Mint említők, nem is minden parcella van kerítve; de a mi van is, sövénynyel van, s az micsoda egy olyan átkozott „fence breaker"-nek ? Es ha minden művelt föld palánkkal lenne körülvéve, hát a moorokon mit csinálnának ama világba szágúldó vad dögökkel, hol nem is szabad mértföldnyire revirozni, mert elvégre a gyakori csalitokon az angol Gentleman szeme se lát át, s mulathatná magát kutyája keresésével, ha az áll: de grouseot ugyan alig lőni előtte. Hogy az angol vizsla, ha azt idejekorán, észszerűen nevelik, mindent ép ugy meg fog tenni nálunk is, mint Amerikában, az kétségtelen, s e részben nem hypothesisekre hivatkozom — de egyszerűen utalok a Lakatos Károly és Fónagy József urak által nevelt s vezetett vizslákra. Ott volt a többek között az én, fájdalom! kimúlt „ Young Kincs"-em— beszéljünk erről, mert Anglia messze van, Amerika mégmesszebb — ez brilliáns volt már egy éves korában a nyilt mezőn foglyokra ép ugy, mint 21 erdei szalonka esett előtte, s a nádasból ép oly gyönyörű volt vele kacsára dolgozni, a mily szépen apportirozta azt a Tiszából. Végre a kukoriczában is használható volt. Pohl úr ismeri ezen vadászterület kellemességek. Vájjon hiszi-e, hogy mindezt egy foxhoundvéjű dög megtehesse, hozzá első idényében ? S „ Young Kincs" nem áll magára. Ott van „Dolly"-m, melyet ellenlábasaim Galánthán a kukoriczába szorítottak, s daczára annak, hogy ott bizonyosan néhány point elveszett, a vadászversenyben 2-ik díjat nyert. Ott van Fónagy ur „Piqué"-je s „Lady"-je, ott Stesser ur „Belle"-je, s egy sereg más pointer. Néhány szót még a „nemapportirozás"-ról. Alaposan téves a nemapportirozást a Field Tiiallel egy kalap alá hozni akarni; még szarvasabb hiba, az angol vizslának erre való alkalmatosságát tagadásba hozni. Sokkal a versenyek életbelépte óta már sok angol nem apportiroztatta ebeit, de nem azért, mivel azok ezt meg nem tették volna, de mivel kétségtelen elegánsabb, s módjukban állott, ezt más ebbel tétetni,
