Hanvay Zoltán: Sport-szilánkok a vadászat-természetrajz és vizslászat köréből. / Budapest, Grill Károly, 1891. / Sz.Zs. 1435

4. Vizslászat. - XIII. A »magyar vizslaverseny-egyesület« valódi czéljairól

112 veszszük, hogy még a minta is hiányzott, hogy erről évekig keserű vita folyt, mig azután megállapodtak a szó teljes értelmében Sperling által festett modelben, hogy azután az ehhez hasonló egyedeket kellett keresni, hogy mindenki a magáét tartotta a legjobbnak ; évek teltek belé, mig komolyan munkához láthattak. Az egyéni ambitió s más emberi gyengeségek miatt még 1877 és 78-ban Berlin elvetette azt, mit Hannover díjjazott, s vice versa s viszont, midőn a minta meg lett volna, de még a constantia természetesen hiányzott, észrevették, hogy a correct külső s tehetség nem jártak karöltve ; nem ütközhetik meg senki azon, hogy azon egyesület, mely zászlajára a fajbeli tiszta tenyészést irta, nem tehetett mást, mint egyelőre tenyészversenyeit csupán a constans angol fajoknak nyitni meg s várni a némettel, mig azt constans fajnak elösmeri a világ. S hog}' e részben még ma is mily gyönge lábon áll a dolog, hivatkozunk arra, hogy a champion hosszúszőrű német Brúnónál még nagyon közelről kimutatható settervér. A rövid szőrűeknél az érdemes Schmidt kapitány már elért a hét generátióig, s a nagyárdemü Korthals griffonjaival már a constantia határát elérte. Vájjon midőn a németek maguk ma is csak ennyivel dicsekedhetnek, mint óriás eredménynyel : lehetett-e nálunk már 6 év előtt a német fajt constansnak elösmernünk ? A német maga ma sem meri még ezt állítani. Az egyes kivétel ugyan megerősítheti a szabályt; de szabályúl észszerűen azt alkalmazni nem szabad. Nem volt tehát az egyesület barátja semmiféle exclusivitásnak. Ez különbül sem vezet soha czélhoz. Egyik ezen, a másik más uton akar czélhoz jutni. De mindenki oda törekszik. Az egyesület nemcsak exclusivus nem volt; de loyalitásában elment a lehetőség legszélsőbb határáig s tekintetve véve már alakúlásával a siker közeli voltát a használati versenyben mintegy előjelezte a német vizslának a még el nem ért constantiát. A mint a német faj Németországban constánsnak nyilvánittatik, az egyesület azonnal megnyitotta volna számukra a kölyökversenyt, mint tette eddig az üresen maradt törzskönyvi rovatban s a nem cultivált használati versenyen, természetesen külön.' Nincs azonban ebben sem semmi exclu-