Hanvay Zoltán: Az angol vizsla és ezzel összekötve a fajbeli tiszta tenyésztés / írta Kynophil. Budapest, Eggenberger, 1883. / Sz.Zs. 1482

XIII. A fajbeli tenyésztés segédeszközei

— 80 — dezni. így mindenki megtalálhatja, a mit keres. Csak azután fajt állítsanak fajjal szemhe, s együtt a két fajt ne pályáztassák, mert ez non sens, a bíróra nézve az eljárás lehetetlen ; mert a tért nyílsebesen s bámulatos biztossággal mintegy átröpülő, messziről húzó és sziklaszilárdsággal álló angol és a lustavérü német vizsla egy füst alatt el nem bírálható, és a rövidebbet, s talán önhibája nélkül, mindig a német vizsla húzná. Ép oly lehetetlen a két faj együttes elbírálása Trialen, mint a kiállításon; mindkét helyen mások lévén a kívánalmak, melyek az elbírálás alap föltételeit képezik. Mindig annak kell minden bírálás kiindúlási pontjának lennie: mit várunk bírálatunk tárgyától és mit nem szabad annak tennie ? Más szóval: meg kell azt állapítani, miben áll a vizsla főbecse a vadászaton, s ha eddig jutottunk : mi módon lehet az eredményt legczélszerűbhen megítélni ? Egy hiánya a mezőversenynek mindig lesz, t. i. a kitartás megítélésének nehézsége; pedig ez egyike a legbecsesebb tulajdonságoknak. Mindazáltal tenyésztési szempontból s ezt erősen jegyezzük meg, mert a verseny létoka: ebből kiindúlva ítélni meg az anyagot és nem csupán köznapi vadászati szempontból: méltán ebben látjuk a legsikeresebb módot vizslatenyésztésünk előmozdítására és nem vagyunk ma már hazánkban sem magunkra azon óhajtással, bár foglalna ez nagyobb tért mindig. Harmadik segédeszköze a fajbeli tisztatenyésztésnek.