Hanvay Zoltán: Az angol vizsla és ezzel összekötve a fajbeli tiszta tenyésztés / írta Kynophil. Budapest, Eggenberger, 1883. / Sz.Zs. 1482

VI. A vizsla és a vizslászat eredete

— 45 — Oly universális tápszer, mint a reclam mondja nincs. Másként kell a vemhes anyát, máskép a kölyköt tartani. De a tapasztalás bebizonyította, hogy a fennebbi vény a. czélnak és kívánalomnak mindenben megfelel. VI. A vizsla és a vizslázat eredete. Kétségtelen dolog az, hogy a vadászat egyidejű magával az emberiséggel. Az embernek már fogalkotása is világosan tanúsítja azt, hogy egyenlőn van állati és növényi táplálékra utalva. Igen ám, de hogy az előbbiekből való szükségletét fedezhesse, miután az állatok megszelídítése már egy későbbi korszaknak intellectuális vívmánya — olyan a milyen eszközök segítségével vadásznia kellett, s kellett ezt tennie ezenfelül a fentartási ösztön parancsából, a vadállatok elleni küzdelem kényszerűségéből. S ime mi volt az ő czéljainak elérésében hü s megbecsülhetlen társa? Ügy az állatok vadászatánál, mint azoknak megszeliditésénél a kutya volt az. Nem tartozik feladatomhoz a kutyák ősalakjának kutatásánál tett búvárlatok eredményeit felsorolni, sem pedig azzal foglalkozni, miként váltak ki az egyes válfajok ? Sem azzal, miként lettek azután ezen válfajokból a par excellence vadász-ebek ? Csupán annyit említek fel, hogy már az ó-világ ebei ép úgy, mint a mai vadon élő fajok, ajándékúl nyertek az anyatermészettől két, más állatok felett kiváló sajátságot, t. i. a szaglás hatványozott képességét és bizonyos magasabb értelmi capacitást. Későbbi hivatásuknál a vadászatra ezen két becses tulajdonság nagyon kapóra jött.