Hanvay Zoltán: Az angol vizsla és ezzel összekötve a fajbeli tiszta tenyésztés / írta Kynophil. Budapest, Eggenberger, 1883. / Sz.Zs. 1482

II. Az ebek agyvelőképességei

• rövidet igényel. Ebben rejlhetik oka az eb agyveleje aránylagos csekélységének, s az agyvelő azon tekervényei és góczai hiányának, melyekre a phrenologusok az értelmi képesség indicátiójánál oly magas súlyt fektetnek. Világos azonban, hogy oly érzékeny agyképességekkel, minőkkel az eb bir, elkerűlhetlen azok fejlesztésénél a legnagyobb óvatosság úgy az egyénnél, mint a tenyésztésnél. Figyelmeztetnünk kell arra, mily könnyen elrontható egy eb és mily könnyen sajátít el az rossz tulajdonságokat s ezek szerint miként tehetjük tönkre a legértékesebb tulajdonságokat alkalmatlan és össze nem illő párok tenyésztése, avagy keresztezése által. A czél elérésére legjobb az arany középút. A fennebbi megjegyzések világosan megtanítanak arra, hogy mennyi gonddal kell az állatokat a tenyésztésre való alkalmazás előtt tanulmányoznunk, ha jó sikert akarunk elérni.« Huxley tanár ezen előadása aligha van eléggé részletezve, miután egész általánosságban lévén az ebcsalád fölosztása megemlítve, nem hangsúlyozta elég nyomatékosan : mely fajok minő képességekkel bírnak értelmi fokozataikra való tekintettel ? Ezen részben egyetlen iró sem világosít föl bennünket eddigelé. Nem tudjuk azt, hogy minő alkat folytán különböznek az egyes fajok e részben egymástól. A buldogg széles és a setter magas agya jele lehetne a nyers erőnek s az értelmiségnek. De daczára a pointernek a buldogg agyalkotása felé való hajlósságának, a pointer époly tanulási képességgel bír, mint a setter; a megtanultnak megtartási képessége pedig határozottan nagyobb, mint a setteré. Fajaink némelyikénél széles, másoknál hosszas agvat kívánunk. De az értelmet mindnyájánál megkívánjuk, _