Hanvay Zoltán: Az angol vizsla és ezzel összekötve a fajbeli tiszta tenyésztés / írta Kynophil. Budapest, Eggenberger, 1883. / Sz.Zs. 1482

I. A tenyésztésről általánosságban

— 15 — uern adnak, míg ellenben utódokat adó állatokat sorozha­tunk külön nem alá ? Ezen nehézségeket olyképen akarják elhárítani, hogy eltekintenek a nem és osztály felett és azt mondják, hogy változhatlan osztály nem létezik. A nem és osztály nem teremtetett, csak oly emberi fogalom, melynek reális alapja nincsen. A mit mi annak nevezünk, az más megalakúlás megváltozásából származott. Mindig új nem-osztálvok ala­kúinak. Ez a mellékes fogalmaktól megtisztítva, azon hypo­thesis, mely ugyan felmerült már régen, de a mely oly be­folyásra Darwin által jutott. Van-e ezen elméletnek az állattenyésztésre befolyása ? Én azt állítom, hogy nincsen. A figyelmes tenyésztő igen jól tudja azt, hogy állatjai változásnak vannak alávetve, s hogy ezen változás bizonyos határok között mozog. Oly tenyésztő nincs, ki a kecskére a juhnak specificus sajátságait át birná ültetni. Tehát az állandóságnak vannak bizonyos, soha át nem hajtható hatá­rai. — Ha szilárd alapon akarunk maradni, akkor a nem és osztály fogalmát egysze­rűen el nem vethetjük. A faj fogalma nemcsak a nem-osztály változása által föltételeztetik, még ahhoz bizonyos képesség is kell a nem­osztály változóságát fogamzás által tovább szaporítani. Tehát a variánsok még nem fajok, mivel némileg eltérnek a nem-osztály alakjától; hogy azzá váljanak, a meg­változott tulajdonságoknak generatióról generatióra kell általszállni. Azonban az átörökítési képesség sem egyedüli ismérve a fajnak, mivel a fajjelleg a külső befolyások által módo­súl, sőt el is törlődik. így azután eljutunk azon jelentőségteljes belátáshoz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom