A pesti állatkert ismertetése egy szakértőtől. Pest, Emich Gusztáv, 1866. / Sz.Zs. 1463

17 rakja. Ez vastag ágakból készült tömör építmény, mely egy öl átmérőjű és másfél láb magas; egy ily fészek több nemzedéknek szolgál „viharövezete bölcsőjéül" miként helyesen jegyzi meg a barna keselyű genialis leirója b. Orczy Béla *). Évente egy fiat költ ki, s azt megtámadások ellen védi, vagy támadói elől elragadja. E fajból is kiváló példányai vannak az állatkertnek. A harmadik osztályban kisebb orvmadarak, névszerént sólymok, ölyvek, kányák vannak elhelyezve, ezek között legérdekesebb a s z a b d a sólyom (Falco laniarius, Würgfalke). Valamennyi nagyobb sólymot erő s ügyesség jellemzi. Azonnal kitűnnek méltóságteli maguktartása, vadász szenvedélyük, merészségük és nemes érzelmük által. Ismerik ők jól az embert, de nem rettegve tőle, villám gyosasággal jelennek meg a legnépesebb városok közepén, ugyszólva az emberek közül ragadva ki zsákmányul egy-egy galambot, s avval tova tűnnek zöldhegyeik közé; daczára ennek nem feledkeznek meg a kellő óvatosságról. Ok a lég valódi urai, a szó teljes értelmében, mert alig van madár, mely kitartóbban repülne, és egy sincs, mely náluknál gyorsabb szárnyaló volna; a mint élénk tilzii szemük félvillan, a mint szárnyaikat kiterjesztik, oly villám gyorsasággal suhognak át a légen, hogy lehetetlen őket szemmel kisérni; azon másodperezben, melyben előttünk tova repülve feltűntek, ugyan azon másodperezben már elveszítjük szemeink elől. „Rabolnak sokat az igaz, erre ösztönzi vadászszenvedélyük; rabolnak mivel ez rendeltetésük, de nem nyomorú, lázas gyilkelási vágy által vezettetve, mint azt a vérszomjas héja teszi, és nem gyáván, alattomosan." Ok áldozatukat nem támadják meg orozva, hanem délezegen harezra hívják ki, éles visitással adva tudtokra jelenlétüket. Ha a kiszemelt áldozat lelapulás, vagy elrejtőzés által akar mebekülui, a sólyom felveri, s röptében vagy futtában fogja el. A szabda-sólyom föltil barna, alul fehér, hosszudad barna foltokkal tarkázva, csőre kékes, viaszhártyája sárgás, lábai kékes-szürkék, farka barna, sötét keresztsávolyokkal. Hossza 21 hüvelyk. Hazája Közép-Ázsián kivül Görög-, Török- és Magyarország. Az állatkertünkben levő fiatal példányokat Titel v.-dékéről hozták. Még említést érdemel az ezen osztályban levő orvmadarak közül a barna kánya (Milvus ater, braune Milan), kevéssél nagyobb a szabda sólyomnál, szine barna, fejő és nyaka szenyes — fehér fekete vékony hosszvonalokkal, farka villás. Halladj^üiiUlőkkel él. *) Hazai és külföldi vadászrajzok. ^ "•' Könyvtára ) Állatkert. Wl Múzeum ^^ 2