Magyarországi vadászati, valamint a vadászati- és fegyveradóra vonatkozó törvények magyar és német nyelven a szükséges magyarázatokkal, póttörvényekkel, rendeletekkel stb. / fordította és kiadta Heymánek R. Ferencz. Budapest, Heytmánek R. Ferenc, 1898. / Sz.Zs. 1453

I. A vadászatról. - A vadászati jogról

3. A 2. §. alá nem tartozó földbirtokon ós a községek tulajdonát képező területeken, az utóbbiak terjedelmére való tekintet, nélkül, a vadászati jogot az azon egy határbeli földbirtokosok a községgel együtt legalább is hat évi tartamra bérbeadni kötelesek ; az évi tiszta jövedelem a tulajdonosokat birtokaránylag illeti. Ha az arány ily módon nem lenne megállapítható, az egész jövedelem a községet illeti, mely azt közigazgatási czélokra fordítani köteles. Az egy folytonosságban levő ily terület, ha az 200U katast. holdnál nem nagyobb, egyben adandó ; különben több, legalább is 2000 katast. hold részletben is adható bérbe. A bérbeadásnál az 1871 : XVIII. t.-cz. 110. §-ában megállapított eljárás szabályai tartandók meg, de a bérszerződés mindig a megyei alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács jóváhagyása alá terjesztendő, kinek határozata ellen a belügyminiszterhez felebbezés intézhető. A községi birtokok vadászati bérlete, az 1871 : XVIII. t.-cz. 36. §-a b) pontjának intézkedése alá nem esik. Ha valamely külön vadászterületet képező nagyobb erdőterület által egy vagy több birtokosnak 1600 D-öllel számitandó 200 holdnál kisebb terjedelmű birtoka legalább három oldalról körülvétetik, az ilykép elszigetelt birtok tulajdonosa a vadászati jogot az azt környező vadászterület birtokosának vagy haszonbérlőjének haszonbérbe adni, ez viszont haszonbérbe venni köteles. A barátságos egyesség létre nem jötte esetérc a 2. §-ban megnevezett közigazgatási hatóság határoz. Jegyzet. Az 18T1: XVIII. t.-cz. idézett szakaszai az 1886 : XXII. t.-cz. által megváltoztattak és az 1886. XXII. t.-czikknek következőintézkedései irányadók : 84. §. A névjegyzékbe nem vétethetik fel: a) a ki oly bűntett vagy vétség miatt van jogerejiileg vád alá helyezve, a melyre a büntető törvénykönyv a hivatalvesztést vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését állapítja meg; továbbá a ki fegyházra, börtönre vagy három hónapot meghaladó fogházra vagy államfogházra, avagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére szóló Ítélet hatálya alatt áll; végre a ki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg elitélve volt; — 10 —