Magyarországi vadászati, valamint a vadászati- és fegyveradóra vonatkozó törvények magyar és német nyelven a szükséges magyarázatokkal, póttörvényekkel, rendeletekkel stb. / fordította és kiadta Heymánek R. Ferencz. Budapest, Heytmánek R. Ferenc, 1898. / Sz.Zs. 1453

I. A vadászatról. - A vadászati jogról

1883: XX. t.-ez. a vadászatról. (Szentesítést nyert 1883. évi raárczius hó 19-én. Kihirdettetett az „Országos Törvénytár" 7. számában 1883. évi márczius hó 25-én.) í. FEJEZET. A vadászati jogról. 1. A vadászati jog a földtulajdonnak elválasztliatlan tartozéka. 2. §. Saját földbirtokán a tulajdonos, vagy az, n kinek az jögot. vagy engedélyt adott, a vadászatot az ezen törvényben meghatározott korlátok között szabadon gyakorolhatja, ha az : 1. egy tagban vagy összefüggésben álló részekben legalább 200 holdra terjed, holdját líiOO • ölével számítva, habár több határban fekszik, vagy útak, vasutak, csatornák, folyók vagy patakok által hasíttatik is; vagy ha a földbirtok: 2. 200 holdnál kisebb ugyan, de kertileg míveltetik ós kerítéssel vagy árkolattal el van zárva, belső telket, szőlőt vagy állandó szigetet képez; 3. az egy tagban legalább — holdját 1600 • öllel számított — 50 holdat tevő földbirtokok tulajdonosai összefüggésben levő földjeikre nézve a vadászati jog gyakorlására egyesülhetnek, a mennyiben az egyesített területek a kétszáz _— 1600 • öllel számított — holdat megütik. Ha -az iránt, hogy valamely ter-ület ezen szakaszban körülirt területek közé tartozik-e vagy nein, vitás kérdés támad, a fölött első sorban a járás közigazgatási szolgabirája, — rendezett tanácscsal biró városokban a polgármester, — törvényhatósági joggal felruházott városokban a kapitány, — végre Budapesten a kerületi elöljáróság, másod fokban pedig a törvényhatóság első tisztviselője (alispán, polgármester), Budapesten a fővárosi tanács határoz. — 8. —