Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - II. Rész. (Megérkezés Alexandriába. Egy nap Alexandriában. Utazás Kairóban. Megérkezés Kairóba. Négy nap Kairóban)

71 Több órát kellett volna ily módon Kairóig eltöltenünk, s ehhez még a sivatag talaja is egyenetlen kezdett lenni, nem maradt tehát egyéb hátra, mint hogy fáklyák mellett visszatértünk a tenyész-földekhez. Kub kastélyának kertjén áthaladva, bőregerek röpködték körül a susogó pálmákat s a sűrű fügefákat, a bokrokból s a gyümölcsdús narancsfa-berkekből érzékkábító illatok áradtak felénk; számtalan csillag ragyogott az égen s a lanyha felséges levegő bódítólag hatott a szegény európaira; teljes pompájában ékeskedő afrikai éj volt. Ismerni kell ez áldott országok kéjes varázsát, s csak akkor értheti meg az ember leírhatatlan bájait, véghetetlen vonzerejét s azok visszakívánkozó vágyát, kik ez égalj alatt éltek. Csak itt, e mosolygó, örökké virágzó, halhatatlan nyárral bíró földön állhatott az emberinem bölcsője s nem a mogorva, sötét, didergető éjszakon. Kubtól meglehetős jó út vezet Kairóig s igy csakhamar elértük Kasr-en-Nushat, a hol az ebéd s az utána következő jótékony éjjeli nyugalom adott erőt a jövő napra. Huszonkettedikének reggelén felkerekedve Saurma báróval mentünk át az európai városnegyed egy részén, a Muski úton fölfelé egész odáig, a hol a kocsizható út a végső házaknál véget ér s a régi sírok pusztasága kezdetét veszi. A Kairó és a Mokattam hegység meredeken eső falai közötti sivatag homokkal s kövekkel födött tág térségen, a régi, részint igen szép sírmecseteknek, részint mindenféle mohammedán síroknak egy egész városa terül el.