Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - II. Rész. (Megérkezés Alexandriába. Egy nap Alexandriában. Utazás Kairóban. Megérkezés Kairóba. Négy nap Kairóban)

68 A sivatag talajának folytonos öntözése idézte elő tényleg az imént leirt dús tenyészetet, a minek hasonmását máshol alig fedezhetni fel. Miután Tevfik pasa palotája előtt a balkéz felöli útra tértünk, olajfa-erdő mögött tárul elénk az a bevetett síkság, a melyen 1800-ban, március 20-án Kleber tábornok 10,000 franciával 60,000 főből álló egyiptomi s török hadsereg fölött fényes győzelmet aratott. Matariye falu mögött, az úttól balra látszik a sokat látogatott s gyakran leirt kert, az úgynevezett Mária-fával, egy 200 éves öreg fügefa (elődje 1665. évben halt ki), a melynek árnyékában, a gyermekével Egyiptomba menekülő isten anyja megpihent volna. A kertnek e fa körüli földje azon forrás vizével öntöztetik, a mely után az arabok néha, Heliopolis Ain-scherus, azaz Napforrás nevet adtak a városnak. A kerttől némi távolságban, de közvetlenül a sivatag területén van az ujabb időben, egy francia részvénytársaság által alapított struc-tenyészet, egy sveici Wetter nevü közvetlen vezetése alatt. — A struc-tojások mesterséges hő által keltetnek ki s a kibujt zsenge állatok nagy gonddal ápoltatnak. Körülbelől négy éves struckeltéseik vannak már, s ezek szülei részint szudáni, részint abissiniai eredetűek. Az állatok száma, kor és nemi külömbségre való tekintet nélkül, 1881. évi márciusban 60 darab volt. E teleptől negyedórányi távolságban feküsznek a fent leirt heliopolisi romok. A távoli csendes magányból küldi / az elmúlt időknek e kőtanuja, a modern vándor felé üdvözletét, azon percre készen, a melyben ő is eltűnik, s