Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - II. Rész. (Megérkezés Alexandriába. Egy nap Alexandriában. Utazás Kairóban. Megérkezés Kairóba. Négy nap Kairóban)

30 gotországi épületekből és boltokból áll e városrész, melynek közepén a »Mehemet-Ali«-tere képezi a fénypontot. Egy jellegtelen európai kikötő-várost érdektelen volna leirni. Alexandria a szó szoros értelmében ilyen. Bármily fényesek és rendesek is az utcái a városnak, mégis elidegenítő hatással bir. A keleti rondaság és elhagyatottság, a mi az arab városoknak bizonyos festői, genialis bájt kölcsönöz, egyáltalában nem illik nyugotnak egyenes, mintaszerű építkezéséhez ; minden lépten-nyomon felismeri az ember a betolakodót, a ki mindent elkövet, hogy jellegét az idegen világrészre erőszakolj a; a sivatag homokja csak nagyon kelletlen tűri az európai városokat s a fehér képüek nyerészkedő lényét még kevésbbé szíveli. Néhány főutcán haladva át, a Mehemet-Ali-térre értünk, a melynek közepén, a Kavalából származó, macedóniai útkaparó fiának, a nagy és tetterős harcosnak, Mehemet Alinak lovag-szobra áll. Nem minden ok nélkül pazarolta e férfiú minden rokonszenvét Alexandria városára, s nem hiába követett el mindent annak emelésére; azért tevé, hogy a világ őt előképével, Nagy Sándorral hasonlítsa össze. Történelmi talajon áll az utas Alexandriában; soha sem éri el többé e város azt a fényt s a virágzásnak azt a fokát, a melyen a nagy alexandriai könyvtár idejében állott, a midőn itt a közlekedés, a művészet s a tudomány középpontját találta fel az akkori művelt világ. Az európai utcákban élénk élet uralkodik. Az itt látott emberek azon kevert fajnak a mégha-