Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - I. Rész. (Előkészületek. Elutazás Bécsből. Miramárhajó. Korfu. Zante. Alexandriafelé)

19 égette jellegével birt, Dalmácia és Spanyolország tájaihoz hasonlóan. Az ebek a kövek között szimatoltak ide s tova, s a pópa egész hévvel ugrált töltött és felhúzott fegyverével egyik szikláról a másikra, meg azonban mi sem mozdult. Fejünk fölött magasan néhány császársas röpkedett. Végre elértük a hegy gerincét, s messze beláthattuk a tengert, a hegység fensíkját, a sziklák, kőtuskók, hegycsúcsok összevisszáját. Egy negyed óráig pihentünk itt; nem messze tőlünk néhány lövés történt s csakhamar előtűnt néhány felfegyverzett paraszt is. A sziget 'gyéren látható tapsifüleseinek egyikét hibázták el. Visszafelé a zárda legközelebbi útját követve, a magaslaton végig mentem. Egyszerre felugrott előttem egy parányi nyulacska (alkalmasint Lepus Mediterraneus); a távolság azonban nagy volt s én nem lőttem; a kutyák s a pópa is utána iramodtak a nemes vadnak; persze a nyúl gyorsabb volt s csakhamar eltűnt szemeink elől. A nyúl, ritkaságának köszönhető, nagy szerepet játszik Zantéban s a szegény pópa lihegve s görögül szavalva tért hozzám vissza. Délután volt, midőn a zárdát elértük s kocsijainkhoz siettünk; visszafelé szép, de meglehetős hűs időnk volt s csak este jutottunk hajónkra, hogy Zantétól búcsút vegyünk, mert a kedvező hirek másnap reggel az indulást lehetővé tették. A sziget utoljára még holdfényben mutatta be szépségét. Tizenhatodikának reggele jó idővel és tükörsima tengerrel ajándékozott meg. 2*