Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - V. Rész. (Philaetől Siutig. Memphis. Sakhara. Kairó felé)

170 Kilencedikén reggel 7 órakor elhagyta hajónk Assuánt, azt a felséges, minden részében Afrika bensejére valló, helyrajzilag felette érdekes várost. Már ismert vidékek között nagy sebességgel haladt a folyam mentében hajónk. Az órák gyorsan repültek a födélzeten s a visszautazás, az Íróasztalunkon összegyűlt jegyzetek rendezésére s úti emlékeink feljegyzésére megadta az óhajtott alkalmat. Déli 12 órakor szobáinkban ültünk, midőn a hajó egyszerre s hevesen megállott, s mindenki érezhette, hogy a nehéz jármű fövenybe fúródik. Felfelé hajókázva többször jutottunk zátonyra, mely szerencsében, miután a zátonyok folytonosan változtatják helyöket, a nilusi hajók gyakran részesülnek, de soha sem fúródtunk be a talajba annyira, mint most, a sebes haladás következtében. Miután az öreg tengernagy kijelenté, hogy legalább két órára van szüksége, míg hajóját felszabadítja, mindnyájan a parthoz eveztettük magunkat. Kom-el-Emir közelében valánk, oly ponton, a hol a magas, meredek sziklahegyek közvetlenül a folyóig terjednek, hogy a szép és rövid folyamszoros után jól müveit síkságnak adjanak helyet. Az utazó társaság különböző irányban indult vadászni. Én eleinte a kopár sziklák között másztam, hogy néhány ragadozó madarat megközelíthessek, de nem sikerült, s így inkább a síkság bokrai között s a Nilus partjain kissebb szárnyasokra vadásztam. E rövid kirándulás alkalmával számos vizimadáron kívül egy valóságos törpe galambot is sikerült elejtenem; benső Afrikának e csodás színezetű galambja pacsirta-