Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - IV. Rész. (Megérkezés Siutba. A nílusi hajó. Utazás a Níluson Assuanig. Philae

160 délután a dögkeselyűt elejtettük, közel s a végső síroktól nem messze, a homok dombok képezte völgyben, egy régi víztartó van. Már korábban tétettünk itt ki csalétket, s most annak közelében a talajba ásott, gödrökben rejtőztünk el. A hold megjelent az égboltozaton s hála a tiszta levegőnek, a borzalmas vidék fölött felséges fény terjedt el. A sivatag s az agg Sech-sírok kupoláikkal s komor sírköveikkel fehér fényben úsztak. A halotti csendet a falu kutyáinak és a sakáloknak üvöltése csak itt-ott törte meg. Alig feküdtünk egy félórát nagyon is kényelmetlen rejt,helyünkön, midőn közeledő állat zörgése hatott füleimhez ; csakhamar láttam azt, többször árnyékként elvonulni s a midőn ujabbi közeledés után a körvonalokat világosan kivettem, rá céloztam, úgy a hogy lehetett, s a jó szerencsére biztam golyómat. Kínos jajgatás felelt lövésemre; odasietve, egy erős farkast pillantottam meg, mely hasztalan törekedett elmenekülni. Egy második durva seréttöltés leteríté a SZÍVÓS állatot. Hátamra vettem az ordast s mintegy 100 lépésnyire mentem más helyen rejtőző társaim felé. A látszólag meghalt állat nehéz volt s a hőség éjjel is igen éreztette magát, letettem tehát zsákmányomat, a núbiai vadászra várakozva. Alig feküdt azonban a farkas néhány másodpercig a földön, mozogni kezdett ismét s addig-addig vergődött, míg újra lábaira állt s még egy halálos lövést kellett kapnia.