Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)
I. Kötet - IV. Rész. (Megérkezés Siutba. A nílusi hajó. Utazás a Níluson Assuanig. Philae
158 Ugyanazon utat,, a melyen jöttünk, használtuk viszsz afelé is. A sírvárosnál elvált a társaság; az egyik rész haza lovagolt, Hoyos és én ellenben, az Assuán közelében, meglehetős magas, sziklás és teljesen kopár dombokra másztunk. E csúcson egy Sech-sír áll, gömbölyű, ívboltozatos épülettel; ez elé már korábban tétettünk itt ki egy dögöt, miután néhány nagy keselyű magasan a levegőben röpkedett. A kedvező rejthelyet csakhamar elfoglaltuk s néhány perccel megjelenésünk után a birka tetemét már rágcsálni kezdték a kányák és a dögkeselyük. Nagyobb ragadozókra már késő volt az idő, azonkívül sietnünk is kellett és így csak dögkeselyűt lőttem. A sötét sírépületet elhagyva, egész odaadással élveztük a gyönyörű kilátást; éjszaki irányban, épen alattunk, a szűk hegyekkel körített Nilus völgye húzódott, s szakadékos vízeséseken tört keresztül a folyam, mögöttünk Elephantine, a délövi sziget, a festői fekvésű Assuán, s az iszonyatos sírváros terült el, s mindezt a hegyek, völgyek, síkság, magaslat, pusztaság, kopárság, kő, homok s valódi sivatag ölelte körül; az egész vakító fehérségű, élénk visszfényben rezgő, itt-ott sárga-vörös sziklákkal s fekete gránittal áttört tájképet, a nap égető sugarai csókdossák, s felette felhőtlen kristálytiszta kék ég mosolyog. Csakhamar elértük Assuánt. Ismét legjobban teszem, ha Elephantine szigetét Brngs pasával ecseteitetem: