Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - IV. Rész. (Megérkezés Siutba. A nílusi hajó. Utazás a Níluson Assuanig. Philae

156 előttünk. De a műlovaglásban azonban csak az ifjak vettek részt, az öregek sötét ajkaik között vakító fehérségű fogaikat vicsorítva s tetszőleg vigyorogva, mellettünk állottak. Bevásárolt tárgyakkal jól megrakodva s felette érdekes szemléleti tapasztalatokkal gazdagon — jó sokára — visszatértünk hajónkra. A reggeli alatt folytonosan hajónk fölött röpkedtek az itt nagy számban tanyászó kányák s a vizbe dobált kenyérdarabokat mohón fogták fel; még a lövések sem riasztották e nagy-ehető állatokat el. Étkezés után rögtön felkerekedtünk ismét, s az ó-kor napjaiból hires kőbányák látogatására indultunk. A városon csakhamar végig lovagoltunk s a végső nyomorult viskóknál, a tulajdonképeni sivatag fehér homokja s izzó tüneményei fogadtak. A széles, de egyenetlen talajú, alacsony Sech-sírokkal díszített halmok által határolt völgyet Assuántól kezdve mintegy fél órányira valóságos sírváros fedi. A khalifa-sírokhoz hasonlóan itt is láthatók az alacsony homokhalmokon a szélmalmok, csakhogy a további épületek párhuzamba se hozhatók a kairói épületekkel; a pompás sírtemplomokat szegényes sírkövek s félig összedőlt, szerény kupolákkal bíró Sech-sirok kénytelenek pótolni. Az assuani sírkert vidékének azonban sokkal nagyszerűbb a szépsége, mint a khalifa-síroké, ott az erőd alatt; a keretet képező meztelen dombok a terjedelmes sziklasivatag, a legcsodásabb kőalakzatokkal, a felséges, szinhatás, benső Afrika napjának sugaraitól dicskörnyezetten egészen sajátságos jelleget viselnek magukon.