Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - IV. Rész. (Megérkezés Siutba. A nílusi hajó. Utazás a Níluson Assuanig. Philae

148 A hatalmas szentély Horusnak, a világosság atyjának, az egyiptomi Apollónak volt szentelve, kit a feliratok közelebbről a nap-isten felső-egyiptomi alakjának jeleznek. Az isten karvaly fejével, a sötétség legyőzőjeként ábrázoltatik, s a megfékezhetetlen nilusi ló által jelképeztetik. A világosság ez istenének a sötétség és a gonoszság elleni küzdelmei, melyek a körfal belső oldalán vannak lefestve, erkölcsi értelemben, egymásutániságuk szerint a görög hitrege Herkulesének 12 hőstettére emlékeztetnek. A képletek és feliratok gazdagsága, melyek a templom kőfalainak és oszlopainak felületét elborítják, Egyiptom összes emlékeinek tartalmi terjedelmét felülmúlják. Kimeríthetetlenek az itt rejlő történelmi, földrajzi, néprajzi, csillagászati, naptári, építészeti, mértani, templomszolgálati stb. felvilágosítások, a melyekhez még anynyi mythologiai hagyomány csatlakozik, hogy anyagából vastag kötetű művek kerülnének ki. A templom körfalának hossza 433 láb és 6 hüvelyk, minden egyes toronyszárnynak ICO láb 6 hüvelyk a szélessége és 103 láb a magassága. Az udvar, 32 oszlopos peristyliumával festői és nagyszerű. — A tengely irányában délről éjszakra egymáshoz csatlakozó termek, az előirt sorrendben következnek egymás után egészen a szentek szentjéig, a melyben az utolsó benszülött istenségnek, a pharaók idejéből származó kőkápolnája még ma is áll. Végre megjegyzem még, hogy a feliratok tanúsága szerint az épület a Ptolomeusok idejében 237-től 142-ik évig Kr. sz. e. épült régi minta szerint, tehát csak 95 év lefolyása után fejeztetett be.