Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)
I. Kötet - IV. Rész. (Megérkezés Siutba. A nílusi hajó. Utazás a Níluson Assuanig. Philae
117 akkor ez csak előize ama kincseknek, melyekkel FelsőEgyiptom kedveskedik. Csak a hosszú templomcsarnokokban, csak a titokzatos sírboltok s a tömkelegszerüen elágazó sziklasírok között pillanthat be az ember azon népnek társadalmi és állami életébe, a mely már évezredekkel ezelőtt nagy hatalommal s virágzó műveltséggel dicsekedett; ott a falak még a pharaók uralkodásának napjairól tanúskodó képirás teljes díszében pompáznak. Miután embereink s málhánk a hajóra érkezett, napkeltével útnak indultunk. Nilus vize majdnem mindenütt megtartja jellegét; egy széles sárgás víztömeg vonszolja magát az országon át; lapos partok, hosszan elnyúló homokzátonyokkal, majd magos, barna termékeny földrészek, szivattyúkkal és vízművekkel váltják fel rendszeresen egymást. Számtalan helyen egész a folyamig érnek a magas, szép alakú, a kopár sivatag hegyek jellegét teljesen viszszatükröző fehér-szürkés arab hegyek és a sárga-vörös lybiai bércek, hogy ismét egy széles, tenyészdús katlant képezve, visszahúzódjanak; egész Felső-Egyiptomban rendszeresen váltakoznak a keskeny átjárók és a széles hegyekkel csak a messze távolban határolt síkságok. A bércek és a sivatagok távolsága szerint változik a művelt föld szélessége is, a mely a folyam hosszában, mindenütt zöld szalaghoz hasonlóan húzódik tova. A délövi bujasággal tenyésző pálma-erdők, a sárga cukornád-, zöld bab- és arany kalászú búzaföldekkel váltakoznak. Az országot csatornák és árkok keresztezik mindenfelé, a melyek alacsony vízállás idejében a legkezdetlegesebb merítő eszközökkel töltetnek meg a folyam vizéből.