Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - III. Rész. (Utazás Abuksárba. Vadászatok Fájum tartományban. Visszautazás Abuksárba. Siut felé)

108 erősen vérezve hagyta el egy másik lövész mellett a cukor-nádast s még egy lövést kapva, iramodott tova. Néhány perc múlva jobb szomszédom ejtett el egy lövéssel egy középszerű farkast; mire közte s közöttem ugrott ki s a csatornán át menekült el egy ujabb ordas. Mindegyikünknek meglehetős távolságra kellett lőni s igy a láthatólag keményen megsebesített farkas is a sűrű búzaföldekhez mászott a legelő bivalyok között. Midőn a hajtók megjelentek, a nádast harmadszor hajtattuk át. Nem sokára egy állat közeledését hallottam közel előttem, s egy termetes farkast láttam a nádas között előtörtetni; egy szerencsés lövés leterítette őt. Néhány perccel később bal szomszédom sebesített meg egy ordast, a mely csak nehezen vonszolhatta magát a közeli babföldekre. Két farkas oly pontokon osont el, a melyektől a vadászok nagyon messzire állottak. Az utolsó hajtás alkalmával az urak egyike petymegre is lőtt, de a súlyosan megsebesült állat a sűrű nádban rejtőzött el. A megsebesített farkasokat a beláthatatlan terjedelmű zöld mezőkön eredménytelenül kerestük. Ekkor a mező túlsó szögletére mentünk, a hová ügyes tolmácsunk néhány lovat s szamarat rendelt ki. A farkasok egy szamár hátán jól összeköttettek, felmálháztattak s a karaván csakhamar megindult. A hajtók külömböző irányban széjjel széledtek s csak vezetőink s szamárhajtóink követtek. Az utóbbiak egyike szabad óráiban, ugy látszik, a keletiek kedvenc foglalkozását, a kigyószelidítést is űzte, mert menetelés közben ráncdús ruhája mögül, egy bőr