Forgách Sándor: Magyar-német, német-magyar vadászműszótár és magyarázata / írta egy öreg vadász. Budapest, Athenaeum, 1875. / Sz.Zs. 1489

Magyar-német vadász-szótár

Elfogni — 47 — Érezni elfogni, befogni szárnyast — eh tf

an gen. elgörhedni, elcsenevészni — verkümmern. elbasonlani, elválni, elkülönödni — sich abthun. •elhányt agancs helyisége, ideje — Abwurf. •elhagyni nyomot — verlassen. •elhelyezni, ellállitani puskást — anstellen. •elhevenyószni, magasabbra lőni kelleténél — überschiessen. •elhibázni — fehlen, patzen. •elillanni, elinalni, elkullogni — der Fuchs schnürt. elmellőzni figyelmet — verpassen. elővad szállítási rekesz — Kasten. elől kajszán, hátúi kajszán — Spitzschiessen. előcsahos kopó — vorlaut. elpusztúlt fővad hullája — Fallwild. elrúgja körmét fagyos talajon az agár — verhallen. elsütni fegyvert — abdrükken. eltévedt golyó —- hat sich verschlagen. elugrik fővad a véreb elől — es bricht den Pfahl. elülnek a szárnyasok — sich aufbdumen. elüti orvmadár martalékát — der Geier schlagt. elvadítani helytelen bánással vizslát — verschlagen. elveszni, eldögleni, kimúlni — eingehen. elvitorláz, elszáll a siketfajd — abreiten, abbaumen. elvonulni, elhúzni — abfliegen, abstreichen. elvonúl a nyirfajd — abstieben. eme, emse, (két éves nőstény sertés) — Rache, Bachin. eme, erős és jó, karos — alté Bachin. emelkedik a felrebbenő fáczán — der Fasan steigt. érezni szimatol — vadat — wittern das Wild , die Spur.