Forgách Sándor: Magyar-német, német-magyar vadászműszótár és magyarázata / írta egy öreg vadász. Budapest, Athenaeum, 1875. / Sz.Zs. 1489

II. Fejezet. - Medve, vaddisznó, hiúz

Hiúz — 25 — Belét lat, 30—36 heti poczkosság után márczius havában két bocst fiadzik. A hiúz — erdeink és pagonyainkban lévő minden néven nevezhető vadnak esküdt, kérlelhetlen, lappangó és kielégithetlen orgyilkosa. Hazánk magas hegylánczolatiban, Ung - és Beregmegye rengetegeiben honos, — van nékie csuhája der Balg, nem bőre; élei, nem foga Fänge, fegyverei karmai Krallen ; ő Üget er trabt, elinal ha bajt érez, er schnürt, keresztez lábaival er schränkt, van fekte Lager, megfojtja, lesújtja martalékját reissen den Raub, ő felágaz aufbäumen, ő ugrik, rohan prédájára springt auf den Raub, és fal frisst, — üzekedése pacsmagolás, er ranzt, kölykezik bringt, wirft Junge ; ha meglövetett, lefejtetik csuhája streifen, — vannak fülei Lauscher, igen jól hall vernimmt sehr gut, igen jól lát és szimatol äuget, wittert; — pacsmagolása február havába esik, 10 héti poczkosság után 2—4 nagy reményű kölyköt kölykezik, a melyek már 10 hetiis korukban kedves mamájuk mesterségét űzik, apró vadat ólálkodva pusztítanak, agyarkodik a vadkan, midőn agyarait csikorgatja, alsót felsőkhöz feni, wetzen — álcsülök Afterklauen, bannyas a medve, lompos, bozontos, belét ontja a dühödt vadkan, ha ellenét érheti,