Fónagy József: A vizsla idomítása , függeléke a beteg ebek gyógykezelése / Budapest, Athenaeum, 1893. / Sz.Zs. 1480

A vizslával való vadászat, a vizsla vezetése

72 Fónagy : A vizslaidomítás. vagy néha a »vissza« szó használatát! Az ilyen vezetés a helyes, s aki ebét így vezeti, annak kell is, hogy jó vizslája legyen! Az ily vezetési módnál nem szabad kapzsiknak lennünk s ebünkben meg kell bíznunk. Eleinte megtörténik, hogy az eb felver egy pár vadat, később azonban már nem. Az eb, a melyhez folyton beszélnek, a melyre minduntalan reá kiabálnak, nem kereshet nyugodtan. A kukoriczában való vizslavadászatnak egy egészen uj módját akarom itt bemutatni. Hogy vájjon jó-e ? azt a szíves olvasó lesz hivatva megbírálni. A kísérletet azonban a saját tapasztalatom alapján mindenkinek ajánlhatom. En a vizslát a kukoriczában nem szoktam előre bocsátani. Ha a társas-vadászaton annyi vadász van együtt, hogy a kukoriczát jól átfoghatják, a vizsla majdnem felesleges. Igaz ugyan, hogy nyúl, fáczán fürj igen könnyen elmaradhatnak, de viszont nem történik meg az, mint a mi egy vizslámmal történt. A vizsla ugyanis állotta a nyulat, a nyul közel volt hozzá s midőn az álló vizsla felé mentem, a nyúl kiugrott, szomszédom reá lő és 12-es söréttel nyúl helyett ebemet lőtte végig. Azóta nem engedem ebemet előre s azóta nem is puskázott végig senki a vizslámon. Ha egyedül megyek a kukoriczába vadászni, ebemet előre nem engedem és mégis vadászom vele és pedig a következőképen: Mindig megfigyelem a szél járását, s a- szerint megyek a kukoriczán végig hol hosszába, hol keresztbe, de mindig arra figyelve, hogy félszelet kapjak. Ha a szél pl. hosszában fuj végig a kukoriczán, akkor az alsó végétől (a hova a szél fúj az alsó, a honnan fuj az