Fónagy József: A vizsla idomítása , függeléke a beteg ebek gyógykezelése / Budapest, Athenaeum, 1893. / Sz.Zs. 1480

A kölyök

16 Fónagy : A vizslaidomít ás vér vizslának legtöbb esetben rövidebb farka is van, de meg szüksége is van a legvégső két csigolyára állás közben, amennyiben a kinyújtott farok legvége rezeg, s ha farka vége le lenne vágva, nem is tudna nemes tüzének oly szépen kifejezést adni, és igy semmi szín alatt sem szabad megcsonkítani a kölyök farkát. A kölykök többnyire sokat szenvednek a bélférgek miatt. Különös gondot fordítsunk tehát reájuk; ürülékeiket nézessük, mert ha elszaporodik bennük a féreg, igen elsoványodnak, s bármint tápláljuk is őket, mindig soványak lesznek és a fejlődésben visszamaradnak. Gyógyításukról a gyógykezelésről szóló fejezetben fogunk megemlékezni. A telivér kölyök már három hónapos korában kezd minden előtte ismert, s ismeretlen kisebb állatot állani s ha nem vigyázunk reá, egészen agyonhajszolja magát a verebek, fecskék, csirkék kergetésében s ha teheti a csirkeféléket igen megdézsmálja, hogy ezt elkerüljük s a kis eb már korán rossz tulajdonságához ne szokjék, legjobb vagy a majorságot, vagy pedig az ebeket zárt helyeken tartani. Ez utóbbi sokkal ajánlatosabb, de ha az ebeknek nincsen külön elkészített udvara , az esetben naponta legkevesebb 2—3 órát kell felügyelet alatt őket megszaladgáltatni, különben elbetegesedhetnének; ha pedig van külön szaladgáló helyük, ez esetben naponta többször rövid időre kieresztjük őket, hogy foglalkozhassunk velük, de mindenkor szigorúan fel kell rájuk ügyelnünk. A kis ebek rossz tulajdonságai közé tartozik az is, hogy 4—5 hónapos korukban fogzásban lévén, mindent össze-vissza rágicsálnak, s ez által különösen a