Fónagy József: A vizsla idomítása , függeléke a beteg ebek gyógykezelése / Budapest, Athenaeum, 1893. / Sz.Zs. 1480

Versenyek

136 Fónagy : A vizslaiclomítás nekik, hogy a naponta 8 — 10 órai gyalogolás mellett megedződtünk mind a ketten, úgy hogy a díjért biz­tosan pályázhattunk. Sokan lesznek olvasóim közöl, a kik azt hiszik, hogy én bizonyosan erdész vagyok, vagy ha az nem, akkor bizonyosan urasági vadász, de ha egyik sem, ugy biztosan ebidomítás a mesterségem; de ha még idomító sem vagyok, ugy egy igen jó vidéken gaz­dálkodom, a hol a vad temérdek! Na hát még gazda sem vagyok, mert biz' én Pesten lakom és hivatalom a belügyminisztériumban van, ott görnyedek naponta 6 órát! — Azt hinné az ember, hogy időm sincsen ebeimmel foglalkozni, pedig dehogy nincs! - Reggel a nap előtt kelek s a hivatalos óra előtt nyáron 3 — 3 x/ 2 órát vagyok kint ebeimmel, délután x/ 24 órától este x/ 210-ig, tehát naponta 8 10 órát vagyok a szabad­ban s a legnagyobb munkát végeztetem ebeimmel, közvetlen a főváros közelében. Ilyen sok és nagy munkát végeznek ebeim, ha versenyre megyek velők! Az ebeket többnyire az augusztusi hőség teszi munkaképtelenné, de az az eb, mely julius és augusz­tus hónapokban naponta 8—10 órát dolgozik, az hozzá van szokva a forrósághoz; az ilyen eb a verse­nyen végzendő 1—2 órai munkát fel sem veszi s bát­ran versenyez. A versenyző ebeket, a midőn már megálla­píttatott, hogy pl. a páros a párossal, a páratlan a páratlannal fog menni a versenyen, a verseny megkezdése előtt a jury tagjai mégegyszer szem­ügyre veszik, és megbírálják külsőleg is, ha nincsen-e formahibája valamelyiknek, — s azután ha meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom