Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadászati kihágási ügyek és eljárás

— 99 — B. Zsigmondra vonatkozó felebbezett részének helybenhagyásával, most nevezett B. Zsigmond tiltott időben lőtt hasznos vadnak saját használatára való fordítása miatt M. Mártonnal egyetemlegesen az 1883. évi XX. t.-cz. 31. §-a alapján az 1880/38,547. sz. belügyminiszteri rendelet 93. §-ára való utalással a vadászati jog bérlője javára eső 60 frt pénzbüntetésben, továbbá 2 frt tanu es 10 írt ügyvédi dij megfizetésében marasztaltatott el, az eljáró elsőfokú hatóság pedig utasíttatott, hogy a R. Henrik által Maisán 1885. évi ápril 26-án kiállított nyilatkozatot előttemezett tanukat arra nézve: vájjon a kérdéses nyilatkozat R. Henrik előtt az aláírást megelőzőleg felolvastatott, illetve annak tartalma nekik megmagyaráztatott-e? kihallgassa s a nyilatkozatot az összes tárgyalási iratokkal együtt, a kifejlendőkhöz képest a bűnvádi eljárás folyamatba tétele végett az illetékes bírósághoz tegye át : az elmarasztalt B. Zsigmond által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az megváltoztattatik s tekintettel az 1883. évi XX. t.-cz. 31. §-ára, M. Márton az annak alapján kiszabott 60 frt pénzbüntetésnek, mely nem a vadászati jog bérlője javára esik, hanem az 1883. évi XX. t.-cz. 36. §-a szerint lesz felosztandó, egyedül leendő megfizetésére, behajthatlanság esetén 6 napi önköltségen töltendő elzárás elszenvedésére, valamint a 2 frt tanudij megfizetésére ítéltetik, a tőle elkobzott lőfegyver pedig eladatni s értéke a btk. 61. g-a alapján a 27. §-ban megállapított czélokra fordíttatni rendeltetik. B. Zsigmondra vonatkozó része az Ítéletnek illetékességi szempontból feloldatik s az ügyiratok az illetékes bírósághoz áttétetni rendeltetnek; mert B. Zsigmond azon ténye által hogy a vadászati jogot, illetőleg általa J. Gyulának bérbeadott vadászterületen lőtt vadat, mint a bérlő tulajdonát képező ingó dolgot magához vitette és saját hasznára forditotla. az 1878. évi V. t.-cz. 367. §-ába ütköző és a szerint büntetendő jogtalan elsajátítás vétségét követte el. Végül a közbenjáró ügyvéd részére megállapított ügyvédi dij elmarasztalt fél ellenében meg nem Ítéltetik. Az itélet többi része érintetlenül hagyatik.« Az 1883. évi XX. t.-cz. 26. g-ába ütköző vadászati kihágás miatt az eljárás ugyanazon törvény 39. §-a értelmében csupán a vadászati jog gyakorlója által indítható meg; oly halmozott kihágások esetén, midőn tiltott időbeni vadászattal elkövetett kihágás, vadászati jegy nélküli vadászattal, vagy fegyvernek adó alóli elvonásával elkövetett — jövedéki kihágás forog fenn, a tiltott időbeni vadászati kihágással elkövetett kihágás elbírálása után, az ügy a jövedéki kihágások megtorlása végett az illetékes adófelügyelőhöz átteendő. Ily értelemben határozott a m. kir. belügyminiszter 1886. évi 674. sz. a. Nagy-Küküllőmegye közönségéhez intézett következő rendeletében: 6*