Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456
Vadászati kihágási ügyek és eljárás
— 95 — Az 1883. XXIII. t.-cz. 36. £-ának c) pontja szerint a vadászati törvénybeütköző kihágásért kirótt Ítélet joghatálya három éven tul nem terjed, minélfogva ezen három év lejárta után elkövetett kihágás büntetésének kiszabásánál súlyosbító körülményül nem számitható. * Ily értelemben határozott a m. kir. belügyminisztérium 1885. évi 1185.SZ. a. Somogymegye közönségéhez intézett következő' rendeletében: »A megye alispánjának 1885. febr. hó 14-én 50. sz. a. kelt 11. íoku ítélete, mely szerint a n.-atádi járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet módosításával P. István lábodi lakos tilalmas területen éjjeli orvvadászat ismételt elkövetése és jogosulatlan fegyvertartás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 27. §-a, illetve szabályrendelet alapján 300, illetve 20 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 30, illetve 2 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott. el, egyúttal pedig az iratok, miután jövedéki kihágás tényálladéka is merült fel, a kir. adófelügyelőséghez áttétetni rendeltetnek, ellenben a nyilvános helyen részeg állapotban okozott botrány miatt emelt vád alól fölmentetett: az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az éjjeli orvvadászatra vonatkozó részében akként változtatik meg, hogy e miatt panaszlott 100 frt pénzbüntetés vagy 10 napi elzárásban marasztaltatik el. Mert a panaszlott, tekintettel arra, hogy az 1883. évi XXIII. t.-cz. 36. §. c) pontja szerint a vadászatról szóló törvénybe ütköző kihágásokért történt elmarasztalás joghatálya 3 éven tul nem terjed és a panaszlott által elkövetett ily kihágások közt több mint 3 év telt el, sulyositó körülmény gyanánt beszámítandó ismétlést nem követett el, minélfogva az ezen alapon kiszabott büntetés leszállítandó volt,.« A mennyiben valamely vadászati kihágási ügy újra felvétele iránti kérelemnek az elsőfokú hatóság részéről hely adatik, a felsőbb hatóságok további feladatát nem az újra felvétel iránti kérelem elfogadása, hanem csak a felett való határozás képezi : vájjon a perujitási eljárásban uj bizonyíték felhozatott-e ? Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. vármegye közönségéhez 1888. évi május 10-én 1901/kih. szám alatt kelt következő rendeletében: »A vármegye alispánjának folyó évi márczius hó 20-án 180. kihágási szám alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint az 1—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú itélet helybenhagyásával B. M. és társai v—i lakosok az ellenök lefolytatott vadászati kihágási ügyben az 1887. évi 3031. kih. szám alatt hozott harmadfokú itélet ellen beadott perújítás iránti keresetükkel, valamint az elrendelt végrehajtás foganatosításának felfüggesztése iránti kérelmükkel elutasittattak, az újra felvételt kérők által köz-