Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadászati kihágási ügyek és eljárás

— 93 — alatt, kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a nagy-atádi járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet kiegészítésével ifj. Pata Ferencz kisbajomi lakos: T. idegen területen engedély nélkül űzött vadászat miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 27. és 33. §-ai alapján 300 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 30 napi elzárásban; II. engedély nélküli fegyvertartás miatt pedig az 1883. évi 224. sz. megyei szabályrendelet 5. §-a alapján 50 forint pénzbüntetésben, behajthatlanság esetén meg 6 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, a tett elkövetéséhez használt lőfegyver pedig elkoboztatni s az Ítélet a fenforogni látszó jövedéki kihágás elbirálása czéljából a kir. adófelügyelőséggel közöltetni rendeltetett: az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, tekintve, hogy a megejtett tárgyalás folyamán megállapítva nem lett, sem pedig az iratok közt levő községi bizonyítványból ki nem tűnik, hogy mikor, mily büntetésekkel és miféle vadászati kihágások miatt volt büntetve vádlott a községi bizonyítványban kitett két izben, s tekintve, hogy a vizsgálat nem terjesztetett ki arra sem, vájjon van-e, illetve volt-e vádlottnak fegyvere, s ha nem: kié volt ezen fegyver, a mely a terhére rótt vadászati kihágás elkövetésénél nála volt? Ezeknél fogva a másodfokú Ítélet az elsőfokú Ítélettel együtt feloldatik s a tárgyalásnak, illetve a bizonyítási eljárásnak az imént jelzett értelmében leendő kiegészítése s a kifejlendőkhöz képest uj elsőfokú Ítélet hozatala rendeltetik el. Miről a czim f. é. augusztus hó 16-án 213/kih. sz. a. kelt alispáni jelentés csatolmányainak visszaküldése mellett további eljárás végett újra azon felhívással értesíttetik, hogy az eljáró szolgabírót szigorúan utasítsa, miszerint a tárgyalásoknál az elj. szabályoknak meglelelőleg, jegyzőkönyvvezetőt alkalmazzon s hogy az ítéleteket az emiitett eljárási utasítás 69. §-a értelmében szerkeszsze.« Vadászati kihágás esetén az, hogy a vádlott évek előtt ilynemű kihágás miatt elitélve volt: sulyositó körülmény gyanánt nem szolgálhat. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. vármegye közönségéhez 1890. évi 3187/kih. sz. a. kelt következő rendeletében : »A vármegye alispánjának folyó évi márczius hó 28-án 250 kih. szám alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a p—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet W. A.-ra vonatkozó nem felebbezett részének érintetlenül hagyása mellett, felebbezett részének a büntetés mérvét illető megváltoztatásával V. J. L. községi lakos éjnek idején tiltott helyen és tiltott időbeni vadászás által elkövetett kihágás miatt, és pedig az 1883 : XX. t.-cz. 26. §-a alapján 15 frt, a 27. §-a alapján 150 frt, a 29. §-a alapján pedig 10 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 15 napi elzárásban és a felmerül-