Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadászati kihágási ügyek és eljárás

— 88 — szerint a N.-Sz. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával K. H. n—i lakos, éneklő madarak megvétele és szállítása által az 1883. évi XX. t.-cz. 9. §-a ellen elkövetett kihá­gás miatt 10 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetén 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el s kárkövetelésével a polgári perre utasíttatott: az elmarasztalt által közbevetett felebbezés folytán felül­vizsgáltatván, a kárkövetelésre vonatkozó intézkedő részében érin­tetlenül hagyatik, büntető részében azonban megváltoztatik s pa­naszlott K. H..a terhére rótt kihágás vádja és következményei alól felmentetik. Mert a törvény által az éneklő madaraknak csak a vadászat utján való okszerűtlen és indokolatlan pusztítása tilalmaz­tatik, azoknak tovább tartás s énekében való gyönyörködés vagy kereskedés czéljából történő elfogását, vételét és eladását azonban a törvény nem tiltja, minélfogva panaszlott K. H. az által, hogy 13 drb fülemilét vett és Prágába való szállítás végett a postára feladott, büntetendő cselekményt nem követett el.« Az éneklő madaraknak különösen a költés idejében való tömeges összefogdosása egyértelmű azok ezélszerütlen pusztí­tásával és igy mint vadászati kihágás büntetendő. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. sza­bad kir. város közönségéhez 1889. évi május 17-én 2325. szám alatt intézett következő rendeletében: »A város tanácsának folyó évi január hó 4-én 304. szám alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyá­sával H. I. budapesti madárkereskedő éneklő madarakra való va­dászat, illetve ilyeneknek vétele által elkövetett kihágás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 9. &-a h) pontja és 31. §-a alapján 150 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 15 napi elzárásban, to­vábbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el: az elmarasztalt által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, helybenhagyatik. Az alsófoku ítéletekben felhozottakon kivül marasztalandó volt vádlott még azon indokból is, mert az 1883. évi 52,401. szám alatt kelt itteni rendeletben, melyre a felebbezésben is hivatkozás történik, az idézett törvény­szakasz ugy értelmeztetik ugyan, hogy az által az éneklő mada­raknak tovább tartás és gyönyörködtetés czéljából való elfogása nem tilalmaztatik, azonban ott is hangsulyoztatik, hogy az éneklő madaraknak okszerűtlen pusztítása mindenkor tilos. Már pedig az éneklő madaraknak tömeges összefogdosása is, épen a költés idejé­ben, mint ez a szóban forgó esetben is történt: egyértelmű azok ezélszerütlen pusztításával.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom