Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadászati kihágási ügyek és eljárás

— 81 — miután az elkövetett cselekmény reá mint erdőőrre nézve súlyosabb beszámitás alá esik, 30 frtra, behajthatlanság esetén 3 napi elzárásra emeltetik fel s tartozik elmarasztalt az esetleg felmerülő tartási költséget is viselni.« Vadászati kihágási ügyben, a törvény rendelkezéseinek mellőzésével megszabott (enyhe) büntetés, az eljáró tisztviselő elmarasztalását vonhatja maga után. Ily értelemben határozott Budapest főváros fegyelmi választmánya az 1888. évi november hó folyamán megtartott ülésében, a következő érdekes esetből kifolyólag. Az 1886-ik évi január 29-én egy rendőr letartóztatta Czuczor Bálintné szalk-sz.-mártoni lakosnőt, mert nála 45 darab fogolymadarat talált. A VÍIÍ. ker. kapitányság ezért őt 2 frt pénzbirságra, vagy ennek meg nem fizetése esetén 12 órai elzárásra ítélte. A pénzügyigazgatóság kérdést intézvén a főkapitánysághoz az iránt, vájjon Czuczor Bálintné ellen vadászati kihágás czimén történt-e meg az eljárás, — kiderült, hogy U. N. ker. kapitány a nőt a hatályon kivül levő törvény alapján Ítélte el. A főkapitány U. N. eljárásában a botrányossággal határos törvény nem ismerést látván, őt ez ügyre, nézve felelősségre vonta s a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat megkezdődött. A M. r. tanácsos által az eljárás befejezte után hozott határozat akként hangzik, hogy U. N. ker. kapitány, mint a kinek Czuczor Bálintnét az uj vadászati törvény alapján 135 frtnyi pénzbirságra kellett volna ítélni, azonban a régi törvény szerint csak 2 frtra Ítélte, — továbbá B. A. rend. fogalmazó, a ki a tárgyalási jegyzőkönyvet elmulasztotta fölvenni: mindketten roszalásra íjélendők, kötelesek lévén egyetemlegesen a hiányzó 133 frtnak lo nap alatt leendő befizetésére. Ez első fokú ítélet ellen mindkét fél fölebbezett. A fentebb emiitett tárgyalás alkalmával a fegyelmi választmány az első fokú ítélet ama részét, a mely szerint ugy U. N. ker. kapitány, mint B. A. rendőrfogalmazó roszalásra Ítéltettek, helybenhagyta és U. N. ker. kapitányt az okozott kár megtérítésére is kötelezte. Az országban honos yadaknak tilalmi időben való behozása és árulása azon esetben is kihágást képez, ha a behozatal és az árulás idejében azon vadra nézve külföldön tilalmi idő nem állott fenn ; az országban nem honos vadaknak az itteni tilalmi idő alatti behozatala és árulása azonban kihágásnak nem minősithető. Ily értelemben határozott a belügyminiszter, Budapest főváros rendőrkapitányához, az 1886. évi 1658/kih. szám alatt intézett rendeletében. 7