Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadászati kihágási ügyek és eljárás

— 67 — zett törvény 33. §-a alapján, az immár rájuk kiszabott büntetések kétszeresére : Frank János 40 és 8 frt pénzbüntetésre, nem fizethetés esetében 4 és 1 napi elzárásra, Kirsch Ádám pedig 20 és 4 frt pénzbüntetésre, nem fizethetés esetében 2 napi elzárásra Ítéltettek.« Vadászebek használatával elkövetett kihágás hivatalból nem üldözhető, hanem csak az illető tulajdonos, illetve a vadászat haszonbérlőjének feljelentésére indithatő meg az eljárás. Ily értelemben határozott a belügyminiszter Temesmegye közönségéhez az 1886. évi november hó 7-én 4151 kih. sz. a. intézett következő rendeletében: »A vármegye alispánjának f. évi junius hó 2-án 310/kih. sz. alatt kelt II. fokú ítélete, mely szerint a lippai járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával: Schnitzer Antal máslaki lakos, vadászebek használásával elkövetett jogtalan vadászat miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 26. és 32. §§. alapján 15 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 2 napi elzárásban, továbbá 5 frt eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: az elsőfokú ítélettel feloldatik. Wünsberg Ignácz pénzügyőr panaszával elutasittatik s vádlott ellen a további eljárás megszüntettetik; mert a vádbeli cselekmény nem hivatalból, hanem az id. t.-cz. 39. §-a értelmében a vadászattulajdonos, vagy haszonbérlők, vagy haszonbérbeadó panaszára üldözendő kihágást képez: az iratokból az, hogy panaszló ezen jogosítottak közé tartoznék, ki nem tűnvén, őt illetéktelen panaszával elutasítani s vádlott ellen a büntető eljárást megszüntetni kellett.« Tiltott időben kopóval való vadászás az 1883 . XX. törv.-czikk 29. §-ába ütköző és hivatalból üldözendő kihágást képez.*) Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek P. szabad királyi város közönségéhez 1888. évi deczember 19-én 5276. sz. a. intézett következő rendeletében: »A város tanácsának f. é. szept. 17-én 26/kih. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú ítélet nem felebbezett részében változatlanul, felebbezett részében pedig helybenhagyásával G. K., W. M. és Sch. V. p—i lakosok idegen területen való vadászai által elkövetett kihágás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján 15—15 frt, tilos időben való vadászás miatt ugyanezen t.-cz. 29. §-a alapján szintén 15—15 frt, kutyájoknak szándékosan idegen területre való *) Kapókkal vagy bármi nemű hajtó-ebekkel a tilalmi időben még kártékony vadra sem szabad vadászni. Az 1883. évi XX. t -cz. 13. §.-nak ezzel ellenkező értelmezése : helytelen. Lásd e kérdést a jelen munka IV. fejezetében : »Tilalmi időben szabad-e hajtó-ebekkel vaddisznóra vadászni« — cz. alatt. SzerJc.