Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadász-bérleti ügyek

— 41 — illetve 120. és 165. §-ai értelmében a felügyeleti jogot közvetlenül a belügyminiszter a főispán utján gyakorolja és ennélfogva a kérdéses bérbeadási ügy itteni helybenhagyást igényel, mig az alispánnak az 1883: XX. t.-cz. 3. §-a második bekezdésében emiitett jóváhagyása, csak a bérszerződés alaki szempontokból való vizsgálatára terjed ki. Miről a vármegye közönségét a folyó évi január ho 31-én 1883. szám alatt tett alispáni felterjesztésre azzal értesítem, hogy a felterjesztés csatolmányai a városi főispán utján fognak K. város közönségének megküldetni, mely uton az ügy érdemére nézve egyúttal intézkedtem.« A vadászati bérszerződésben, a szerződésnek a bérleti idő tartama előtt leendő megszűnése feltételéül kikötött körülménynek a meghatározott időn tul való bekövetkezése, a bérszerződés hatósági megszüntetésének törvényes indokát nem képezheti. Ily értelemben határozott a belügyminiszter Nyitravármegye alispánjához 1886. évi 42181. sz. a. intézett alábbi rendeletében: »A Csácsó községi vadászterület bérbeadása kérdésében f'. évi ápril hó 27-én 11801. sz. alatt hozott határozatát, melylyel Fachmann Lénárd Csácsó községi képviselő tagot abbeli kérelmével, hogy a Csácsó község vadászterületének bérbeadása iránt az 1882. évi május 27-én a község mint bérbeadó és Vagyon István mint bérbevevő között kötött, 1884. évi junius 27-én 1888. évi február hó l-ig meghosszabbított bérszerződés hatályon kivül helyezésével, a szóban levő községi vadászterületnek az 1883. évi XX. t.-cz. 3. értelmében eszközlendő uj bérbeadása rendeltessék el, azon indokolással, hogy az 1872. évi VI. t-cz. hatálya idejében kötött vadászati bérszerződések elbírálásánál az 1883. évi XX. t.-cz. szabványai alkalmazhatók nem lévén, a jelen vitás eset elbírálása nem közigazgatási, hanem birói útra tartozik el-, illetőleg a törvény rendes útjára utasította, az az ellen Pachmann Lénárd által közbevetett, s czimednek f. évi május hó 15-én 13609. sz. alatt tett jelentésével felterjesztett felfolyamodás folytán felülvizsgálván, azt a felebbezés visszautasítása mellett helybenhagyandónak találtam. Mert az 1882-ben kötött 6 évre szóló bérszerződés 9. pontjában a község azon esetre jogosittatik fel uj szerződés kötésére, ha az úrbéri tagositási eljárás a szerződés kötésétől számított két év alatt keresztül lesz vezetve; már pedig a tagosítás nem két, hanem három év múlva vitetvén keresztül, a szerződés érvényének megszűnésére kitűzött feltétel a kikötött időben be nem következvén, az 1882. évben kötött bérszerződés hatálya a községi elöljáróságnak 1884. évi junius 29-én kelt s a szerződés további érvényét fentartó nyilatkozata nélkül is eredeti épségében fenállónak tekintendő.«