Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadász-bérleti ügyek

hagyásának joga azonban nem a megye közönségének, hanem az alispánnak illetékességi körébe tartozik, — ezen határozat, mint a törvény rendelkezésével ellenkező helyet nem foghat, miért is annak feloldása mellett felhívom a czimet, hogy a megye alispánját a szóban ievő bérbeadás, illetőleg az arról szóló bérszerződés érdemében saját hatáskörébeni törvényszerű eljárásra utasítsa.« Ha a községi képviselőtestület a vadászati jog

1 bérbeadása iránti szerződés feltételeit előzetesen megállapítani megtagadta, a vadászati jognak szabadkézből, megbízható bérlő részére történt, a községre előnyös kiadása, nem kifogásolható. N. vármegyéből veszszük a belügyminisztériumnak 1890. évi 43191. szám alatt hozott fenti tartalmú következő határozatát: E. községi vadászterület bérbeadása tárgyában a vármegye közönsége mult évi október hó 14-én tartott bizottsági közgyűlésében 1470. szám alatt hozott azon határozatát, melylyel E. község képviselőtestületének a szabadkézből való bérbeadást kimondó határozata jóváhagyatott és a sz...i uradalom tulajdonosával gróf Sz. Gézával kötött alispánilag jóváhagyott szerződés hozzám felterjesztetett, az az ellen egyrészről a községi képviselőtestület, másrészről K. F. és társai részéről közbetett felebbezés folytán felülvizsgálván, azt a felebbezések visszautasításával helybenhagyom. Mert igaz ugyan, hogy a sz...i uradalom tulajdonosával megkötött szerződés feltételeit előzetesen a községi képviselőtestület nem állapította meg, az eljárás ezen hiánya azonban a felebbező községi képviselőtestület részéről sikerrel azon okból nem érvényesíthető, mivel a képviselőtestület mult évi február hó 10-én 3. szám alatt hozott határozata szerint a feltételek megállapítását megtagadta; másrészt a sz...i uradalommal kötött szerződés a szőlőhegyekre vonatkozó pont kivételével a K. J. és társaival a község egy része által kötött szerződéssel azonos határozmányokat tartalmaz, az pedig, hogy a szőlőhegyekben való vadászat megengedése tekintetében az uradalommal kötött bérszerződés rendelkezést nem tartalmaz, az 1883 : XX. t.-cz. 1. §-a és 3. §-ában foglaltakkal szemben nem képez alapos kifogást. Igaz ugyan az is, hogy K. J. és társai a sz...i uradaloménál némileg kedvezőbb ajánlatot tettek, minthogy azonban a község a vadászati jognak szabadkézből való kiadását határozta el és az uradalom által jövőre fizetendő bérösszeg az eddigit felülmúlja, egyúttal az uradalomnak, mely a vadászati jogot flddig is tényleg bérben birta, erkölcsi megbízhatósága a más uton előrendelt csekély anyagi előnyt bőven ellensúlyozza; ily körülmények között, a midőn a vadászati jog az 1883 : XX. t.-cz. intentióinak megfelelőleg bérbe adatott és egyúttal a község anyagi érdekeinek sérelme nélkül a vadtenyésztés szempontja is kellően megóvatott, a felebbezők által felhozottakat annak elégséges indo-