Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadász-bérleti ügyek

— 29 — Törvényhatósági joggal biró városok községi vadászterületei iránt kötött bérszerződések jóváhagyására nem a képviselő­testület, hanem a tanács van hivatva , a bérbeadási feltételek megállapítására pedig a képviselőtestület (az érdekelt birtoko­sokkal) és nem a tanács illetékes. Ily értelemben határozott a belügyminiszter Baja város közön­ségéhez 1884. évi 2588. sz. a. intézett következő rendeletében: »Koller Hugó bajai lakos ezen város tanácsának mult évi november hó 21-én 12,629. sz. a. hozott azon határozata ellen, melylyel nevezett által az 1883. évi XX. t.-cz. 2. §-ának intézke­dése alá nem eső területeken való vadászati jog bérbevétele iránt tett ajánlat, azon indokból utasíttatott el, mert a bérbeadás iránt mult évi május hó 15-én kötött és a tanács mult évi május hó 23-án 5909. sz. a. kelt határozatával elfogadott szerződés a kép­viselőtestületnek mult évi november hó 15-én 186. sz. a. hozott, határozatával végleg jóváhagyatott, felebbezést nyújtott be, mely­ben a képviselőtestület jóváhagyó határozatát, a tanács bérbeadási intézkedés és ennek alapul szolgáló bérszerződéssel együtt hatályon kivül helyeztetni kéri. — A szóban levő bérbeadásra vonatkozó — a város tanácsának mult évi 13,371. sz. a. illetőleg a város polgár­mesterének t. évi január hó 5-én 92. sz. a. tett jelentésével hozzám felterjesztett iratokat felülvizsgálat alá vonván, a képviselőtestület jóváhagyó határozatát az ezen bérbeadási ügyben történt összes intézkedésekkel s a bérletszerződéssel együtt megsemmisítendőnek találtam. Mert, a szóban levő bérbeadási intézkedés foganatosítása idején már hatályban volt 1883. évi XX. t.-cz. 3. §-a értelmében, a tanács által elfogadott bérszerződés jóváhagyására a városi köz­gyűlés nincs hivatva. A tanács által tett bérbeadási intézkedéseket nem hagyhattam jóvá, mert az árverésnek az idézett törvény­szakaszban hivatkozott. 1871. évi XVIII. t.-cz. 110. §-ának rendel­kezéseiből kifolyólag, a feltételeknek a képviselőtestület által előze­tesen történt megállapítása után és alapján kellett volna eszközöl­tetnie, és mert a szerződés 2-ik pontja, mely szerint a bérlő azt, hogy az illető birtokosok által a törvény 2. §-a 3. pontja alapján csoportosítandó területek a bérlemény alól kivonassanak, kárpótlás nélkül megengedni tartozik, oly terhes kötelezettséget tartalmaz, mely az előnyösebb bérbeadást korlátozza és viszályokra szolgáltat alkalmat. Miről a czimet a tárgyiratok visszaküldése mellett az érde­keltek szabályszerű tudósítása és a bérbeadásnak a törvény rendel­kezésének szem előtt tartásával újból leendő eszközlése czéljából oly felhívással értesítem, hogy mindenekelőtt a többször idézett törvény 3. §-a értelmében bérbe adni kellő — s eleve megállapí­tandó területekre nézve az árverési feltételeket az érdekelt közbir­tokosokkal együttesen állapítsa meg, — s az ennek alapján meg­tartott árverés eredményéhez képest kötendő szerződés jóváhagyá­sát a városi tanácsnak engedje át.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom