Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadász-bérleti ügyek

— 10 — Községi vadászterület bérleményébe a község területéhez tartozó szőllők területe, a szőllőbirtokosok hallgatólagos vagy kijelentett beleegyezése esetén és a hegy rendtartás korlátai között, szintén belevonható. N. vármegyéből vettük a fenti tartalmú következő határozatot, melyet a belügyminisztérium az alispánhoz 1890. évi márczius 24-én 11685. sz. a. kelt rendeletében kimondott: »Az U. községi vadászterület bérbeadása tárgyában mult évi augusztus hó 13-án 9161 sz. a. kelt határozatát, melylyel nevezett község vadászterületének bérbeadása alkalmából mult évi Junius hó 26-án megtartott árverés és az annak alapján kötött bérleti szerződés megsemmisittetett, az az ellen Sz. K. u...i lakos által közbevetett felebbezés következtében felülvizsgálván, azt ezennel hatályon kivül helyezem és a szóban levő bérszerződésnek a jóváhagyási záradékkal leendő ellátását azon megjegyzéssel rendelem el, hogy a vadászat a szőllőhegyeken csakis a hegyrendtartási szabályrendelet korlátai között gyakorolható. Mert a felebbezés alatt állott határozat azon indoka, mely szerint a bérszerződés megsemmisítése azért vált szükségessé, mert a bérlet körébe a község területéhez tartozó szőllők is az 1883 : XX. t.-cz. 2. szakasza 2. pontjában foglaltak ellenére belevonattak — elesik egyrészt az által, hogy a szőllőterületeknek a bérleménybe vonása ellen a szőllőbirtokosok által annak idején kifogás nemcsak hogy nem tétetett, sőt ahhoz az iratoknál fekvő s folyó évi február hó 6-án T. A. és K. J., mint az U. községben szőllőteríiletekkel biró lakosok megbizottjai által kiállított nyilatkozat szerint a szőllőhegvbirtokosok beleegyezésüket adják.« Egy tagban legalább 50 holdat tevő s egymással területi öszszefüggésben levő fölbirtokok tulajdonosai, amennyiben ezen területek együttesen legalább a 200 holdat megütik, a vadászat önálló gyakorlására egyesülhetnek ugyan, de az ilyen egyesülés utján alakult önálló vadászterületek bérbe nem adhatók. Ezen érdekes elvi kijelentés a belügyminiszternek Szatmármegye alispánjához 1883. évi szeptember 6-án 52,078. sz. a. kibocsátott rendeletében foglaltatik. A most idézett rendeletnek vonatkozó pontja, szószerinti szövegében a következő: »Az 1883. évi XX. t.-cz. 2. §-ának 3. pontja az egy tagban legalább 50 holdat tevő földbirtokok tulajdonosainak egymással összefüggő földjeikre nézve megadja ugyan azon jogot, hogy amennyiben ezen területek legalább a 200 holdat megütik, a vadászat önálló gyakorlására, de csakis erre egyesülhessenek, de az ilyen, csak egyesülés utján alakulhatott önálló vadászterületek bérbe nem adhatók, mert a törvény akkor, a midőn az ilyen kisebb területekre a vadászati jog gyakorolhatására való egyesülést megengedte, csakis a kisebb földbirtokokkal szemben gyakorolni kivánt azon méltányossági tekintetből intézkedett igy, hogy ezeknek is megadassék a mód a vadászati jognak 200 holdnál