Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Fegyver- és vadászati adó, birság- és illeték ügyek

— 137 — bírságokból eredő jövedelem a vadászati terület bérletéből eredő jövedelemhez adóztatás szempontjából hozzá nem üthető. (M. K. 1887. 18. sz. 3. 1.) A hadmentességi dij és a vadászati adó a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékének összeállításánál nem számitható be. Ily értelemben határozott a belügyminiszter E. vármegye alispánjához az 1883. évi 51260. sz. alatt intézett következő leiratában: »F. évi augusztus 25-én 9251. sz. a. kelt felterjesztésére válaszolom (czimednek), miszerint a hadmentességi dij és a vadászati adó nem tartoznak szon adónemek közé, melyek a legtöbb adót fizető bizotlsági tagok névjegyzékének kiigazítása alkalmával a sorrend megállapításánál számadásba veendők.« A községi közegek által beszedett vadászati adó a királyi adóhivatalhoz portómentesen nem küldhető. Ekként határozott a m. királyi pénzügyminiszter 1888. évi november hó 24-én 67,648. számú körrendeletében, mely következőleg hangzik: »Kérdés merülvén fel arra nézve, vájjon a fegyveradó kivetésére és beszedésére hivatott községi közegek (városi adóhivatalok) a szoros értelemben vett vadászati adót is, melynek kivetése és beszedése a kir. adóhivatalok ügykörébe van utalva, jogérvényesen beszedethetik-e? s hogy az 1883. évi XLIV. t.-cz. 42. §-a a vadászati adóra is nyer-e alkalmazást? — a fenforgó kételyek eloszlatása czéljából kijelentetik, hogy miután az 1883. évi XXIÍI. t.-cz. 13. §-a értelmében a községi közegek (városi adóhivatalok) csak azok fegyveradóját vetik ki és szedik be, kik csak fegyveradót fizetnek, azokét pedig, kik fegyveradót és vadászati adót fizetnek, a kir. adóhivatalok vetik ki és szedik be: tekintettel arra. hogy ezen idézett határozatból az következik, hogy vadászati adót csak az fizet., a ki vadászati jegyet vált, s a vadászati adó a hivatkozott törvény 34. §-a értelmében, a kir. adóhivatal által a vadászati jegy kiadása alkalmával vettetik és szedetik azonnal be (előbb a vadászati jegy ki sem adatván) s igy a vadászati adó a vadászati jegy kiadása előtt, elő sem iratik s esedékessé sem válik, minek folytán az 1883 : XLIV. t.-cz. 42. §-a a vadászati adóra alkalmazást sem nyerhet: ezekből következik, hogy a községi közegek (városi adóhivatalok) a vadászati adót jogérvényesen be nem szedhetik s ennek esetleges beszedésénél, a vadászati jegyet igénylő fél érdekében s ennek felkérésére csak közvetitőképen működhetnek, miből kifolyólag a községi közegek (városi adóhivatalok) által a telek érdekében s ezeknek felkérésére közvetitésképen átvett vadászati adó-