Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Fegyver- és vadászati adó, birság- és illeték ügyek

— 124 — Az erdőtisztek vadászati jeg-yadó- és fegyveradó mentesség-érői. »6164/1887. sz. Ítélet. Ő felsége a király nevében a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság Máhr Károly és társainak vadászati és lőfegyveradó jövedéki birság ügyét, melyben a komárommegyei kir. adófelügyelő 1887. évi május hó 13-ik napján 3846. sz. a. kelt határozatával nevezettek terhére összesen 220 frt bírságot állapított meg, s ezt a bírságot Kojnárommegye közigazgatási bizottsága 1887-dik évi junius hó 14-ik napján 485. sz. a. kelt határozatával töröltette, a kincstári képviselő felebbezése folytán 1887. évi szeptember hó 19-ik napján tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozott: »A pénzügyi közigazgatási bíróság Komárommegye közigazgatási bizottságának 1887. évi junius hó 14-én tartott üléséből 485. szám alatt kelt határozatát, a komáromi kir. adófelügyelő 1887. évi május hó 13-án 4846. sz. a. kelt határozatának megváltoztatása mellett, az alább következő indokokból helybenhagyja és a Máhr Károly, Cservenka József, Cservenka Antal, Hartl Sándor, Számvéber Ferencz, Schneider Alajos és Valaschek Ferencz terhére összesen 220 írttal előirt vadászati s lőfegyveradó bírságok törlését elrendeli. Indokok: A komáromi kir. adófelügyelő 1887. évi május hó 13-án 3846. szám alatt kelt végzésével Máhr Károly tatai uradalmi főerdészt és hatóságilag felesketett erdőtisztet, vadászati adójövedéki birságban azért marasztalta el, mert habár az összes uradalmi erdők kezelésével van megbízva s e minőségben az Összes uradalmi erdőkbén vadászati jegy nélkül vadászhatik, — mégis mivel az uradalomnak Kocs községben, melynek határában nevezett főerdész 1886. évi deczember hóban vadászott — erdeje nincsen, a főerdész e minőségben a mezőgazdaságilag müveit vadászterületen alkalmazva nem lehet és igy az 1883. évi XXIII. t.-cz. 42. §-a d) pontjában körülirt vadászati adójövedéki kihágást követte el. — Tekintettel azonban arra, hogy a vadászatról szóló 1883. évi XX. t.-cz. 2. §-ban foglalt határozmány szerint, saját földbirtokán a tulajdonos vagy az, a kinek az jogot vagy engedélyt adott, a vadászatot az ebben a törvényben meghatározott korlátok között szabadon gyakorolhatja, nem szenved kétséget, hogy a földtulajdonos gróf Esterházy Miklósnak a felterjesztett tárgyiratokhoz csatolt bizonyítványa szerint a kocsi körvadászat eszközlésére utasítást nyert főerdésznek teljes joga volt ebben a vadászatban résztvenni, illetve ezt a vadászatot vezetni és pedig a vadászati adó lerovása nélkül, mert a midőn az erdőtörvényről szóló 1879. évi XXXI. t.-cz. 37. §-a értelmében az erdőőr a vadászatra való felügyeletet is gyakorolhatja, önként értetik, hogy ez a gyakorlat a főerdészt annál inkább illeti meg ; oly törvényes intézkedés pedig, mely szerint a vadászatra való felügyelet csakis erdőterületen gyakoroltathatik a felesketett erdő-