Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadászati kihágási ügyek és eljárás

— Ill — lenne hely adandó, válaszolom, hogy a lőfegyverek elkobzása helyes, minthogy azok a fegyveradó-jövedék elleni kihágás elkövetésére szolgáltak s mint bűnjelek elkobzandók voltak, s azon körülmény, hogy ezen elkobzás a marasztaló Ítéletben felemlítve nincs és hogy az elkobzás az Ítélet jogerőre emelkedése után eszközöltetett, folyamodók visszaadás iránti kérelme teljesítésének elfogadható indokául nem szolgálhat.« Vadászati kihágás miatti panasz az 1883 : XX. törvényczikk 46. §-a értelmében a tett elkövetésétől három hó lefolyása után elévül. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek Udvarhelymegye közönségéhez, az 1887. évi jun. 10-én 1857. szám alatt intézett következő rendeletében: »A vármegye alispánjának folyó évi ápril hó 12-én 582/kih. sz. a. kelt II. fokú ítélete, mely szerint a székelyudvarhelyi járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet büntetésre vonatkozó részének elévülés miatt lett feloldásával: A. M. parajdi lakos, az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján ellene emelt vádból kifolyólag 4 frt 80 kr. eljárási költség megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az elsőfokú ítélettel együtt egész terjedelmében hatályon kivül helyeztetik s vádlott ellen a további eljárás elévülés miatt megszüntettetik; mert — mint a másodfokú Ítélet helyesen kiemeli — a panasz a vádbeli cselekmény miatt az idézett törvényczikk 46. §-ában megállapított három havi időn tul emeltetett s igy a kbtk. 12. §-ánál fogva a btk. 105. §-a értelmében, az elévülés által a büntető eljárás kizáratott.« A kihágási büntető törvényben megállapított elévülés, az 1872. VI. t.-cz. hatálya alatt elkövetett vadászati kihágás esetében is érvénynyel bir. Ezen értelemben határozott a m. kir. belügyminiszter 1885. évi 48/kih. sz. alatt Baranyamegyéhez intézett rendeletében. A megye alispánjának ugyanig, 1883. évi szeptember hó 18-án 40/kih. sz. a. kelt II. fokú ítélete, mely szerint a pécsi járás szolgabirája által hozott első fokú ítéletnek helybenhagyásával P. I. idegen területen való engedély nélküli vadászat miatt az 1872. évi VI. t.-cz. 21. §-a alapján 10 frt pénzbüntetésben, vadászati jegyének elő nem mutatása miatt pedig az 1875. évi XXI. t.-cz. 16. §-a alapján 20 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 4 napi elzárásban marasztaltatott el: az elmarasztaltnak közbevetett felebbezése folytán felülvizsgáltatván, azon részében, mely szerint vádlót az 1875. évi XXI. t.-cz. 16. §-ába ütköző kihágás miatt 20 frt pénzt