Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadászati kihágási ügyek és eljárás

— 110 — tási bizottság határozata a bírságösszeg mérvére nézve eltérő, tehát abban az esetben, ha a fél azt vitatja, hogy a bírságösszeg mérve helytelenül szabatott ki, harmadfokú felebbezésnek helye van. Ha azonban a fél azt vitatja, hogy ő vadászati jövedéki kihágást nem követett el s a birság mérvét nem támadja meg. harmadfokú felebbezésnek helye nincs, mennyiben a vétkesség a kir. adófelügyelő s a közigazgatási bizottság határozata szerint nem eltérő. Éz az értelme van a pénzügyi közigazgatási- bíróság 683. számú elvi határozatának is, habár ebben a fent kifejezett nézet nincs teljes praecisitással kifejezve.« A vadászás által kihágást elkövett egyéneknél talált lőfegyverek elkobozhatását illetőleg, minthogy ez iránt sem az 1879 : XL., sem az 1883 : XX. és XXIII. t.-cz. rendelkezést nem tartalmaznak: a belügyminiszter Máramarosvármegye alispánjához 1885. évi 8894. sz. a. kibocsátott következő rendeletében nyilatkozott. >Folyó évi január 25-én ad 8186. sz. a. tett jelentése, melyben kérdést intéz hozzám az iránt, hogy a vadászás által kihágást elkövetett egyéneknél talált lőfegyverek, tekintettel arra, hogy ez irányban sem az 1879. évi XL. t.-cz., sem 1883 : XX. és XXIII. t.-czikkek rendelkezést nem tartalmaznak, minő alapon kobzandók el, válaszolom (czimednek). miszerint a szóban levő intézkedés abban leli indokát, hogy az 1879. évi XL. t.-cz. 12. §-a értelmében »a büntettek és vétségekről rendelkező büntetőtörvénykönyv általános határozatai, a mennyiben ezen (a kihágási) törvény ellenkezőt nem állapit meg, a kihágások eseteiben is alkalmazandók«, a bűntettekről és vétségekről szóló 1878. évi V. törvény általános határozatokat tartalmazó részében pedig a 61. §-ban kimondva van, hogy azon tárgyak, melyek bűntett vagy vétség elkövetésére szolgáltak, elkobzandók, ebből világosan következik.« Fegyveradó-jövedék elleni kihágás elkövetésére használt lőfegyverek a marasztaló itélet jogerőre emelkedése után is elkobozhatok a nélkül, hogy az elkobzás iránti intézkedés az Ítéletben kimondatott volna. Ily értelmű kijelentést foglal magában a belügyminiszternek 1885. évi 38197. sz. a. Besztercze-Naszódmegve alispánjához kibocsátott következő rendelete : »Folyó évi 3850. sz. a. tett jelentése nyomán, melyben kérdést intéz az iránt, hogy az 1883. évi XXIII. t.-cz. elleni kihágás miatt, az annak 45. §-ában meghatározott pénzbüntetésben elmarasztalt R. J. és J. J. b. községi lakosoktól utólagosan elkobzott lőfegyverek visszaadása iránt az illetők által benyújtott kérelemnek mennyiben