Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadászati kihágási ügyek és eljárás

— 104 — kihágási ügyekben a tárgyaló hatósági személy a felektől, tanuktól és szakértőktől az esküt kiveheti. Az eljáró közigazgatási hatóság által kivett eskünél a bíróságok által használt esküminta alkalmazandó.« Ugyanezen rendelet második részében pedig azon kijelentés foglaltatik, hogy: »a vadászati kihágások eseteiben követendő eljárásra nézve is a fentebb hivatkozott 38547 (ex 1880.) sz. a. belügyminiszteri rendelet az irányadó, — megjegyeztetvén, hogy a vadászterület felvigyázatával megbízott személyeknek, csakis hit alatt teendő vallomása és addig bir bizonyító erővel, mig annak ellenkezője be nem bizonyittatik.« Kihágási ügyekben hozott közbenszóló határozatok ellen felebbezésnek helye nincs s az ily határozatokban foglalt esetleges sérelmek ellen jogorvoslattal csupán a véghatározat ellen beadott felebbezésben lehet élni. Ily értelemben határozott a belügyminiszter Zalavármegye közönségéhez az 1887. évi május 21-én 2056/kih. szám alatt intézett következő rendeletében: »H. L. és M. J. kis-kanizsai lakosok vadászati kihágási ügye, melyben a vármegye alispánja folyó évi márczius hó 10-én 92/kih. sz. alatt kelt másodfokú határozatával a kanizsai járás szolgabirája által 9/k. 1887. sz. alatt hozott határozatának M. J.-re vonatkozó része helyben hagyatott, H. Cs. L.-ra vonatkozó része pedig feloldatott s nevezettet illetőleg a tárgyalás kiegészítése és uj elsőfokú határozat hozatala rendeltetett el: a másodfokban hozott ezen alispáni határozat H. L.-ra vonatkozó része ellen a homok-komáromi hegybizottmány által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: a most nevezett hegybizottmány felebbezése az eljárási szabályok 74. §-a alapján hivatalból visszautasittatik, mert közbenszóló határozatok ellen felebbezésnek helye nincs s az ilyen határozatokban foglalt esetleges sérelmek ellen jogorvoslattal csupán a véghatározat ellen beadott felebbezésben lehet élni. Miről a czim a f. é. május 10-én 154/kih. sz. alatt kelt alispáni jelentés csatolmányainak visszaküldése mellett további eljárás végeit azon megjegyzéssel értesíttetik, hogy a másodfokú határozat ellen beadott s e helyen hivatalból visszautasított felebbezés az eljárási szabályok hivatkozott szakasza értelmében már az elsőfokú hatóság által lett volna visszautasítandó és hogy a kihágási ügyek érdemileg Ítéletekkel, nem pedig határozatokkal döntendők el.« V»