Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadászati kihágási ügyek és eljárás

— 102 — kir. adófelügyelőhöz áttétetni rendeltetnek; mert a kérdéses kihágás az ügyiratok tanúsága szerint 1883. évi november havában követ­tetett el, minélfogva az, tekintettel az 1883. évi XXIII. t.-cz. 53. j^-ara, az 1883. évi XXIII. t.-cz.-re vonatkozó határozmányai alap­ján és pedig az idézett t.-cz. 45. §-a értelmében az illetékes kir. adófelügyelő által bírálandó el.« A jogosulatlan fegyvertartás által elkövetett kihágás eseté­ben hozott marasztaló Ítélet, a jövedéki kihágás elbírálása végett az illetékes adófelügyelővel közlendő. Ily értelemben határozott a belügyminiszter Vasmegye közön­ségéhez 1887. évi február 27-én 797. sz. a. intézett következő ren­deletében : »A megye alispánjanak f. é. január hó 21-én 19. sz. a. kelt másodfokú ítélete, mely szerint a felső-eőri járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával, Benkő Mátyás jogosulatlan fegyvertartás miatt a megerősített szabályrendelethez képest s annak 7. §-a alapján 10 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 1 napi elzárásban s a fegyver elkobzásában marasztaltatott el, azon­kívül az ügyiratok jövedéki kihágás elbírálása végett a kir. adó­felügyelőséghez áttétetni rendeltettek, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, indokaiból helybenhagyatik.« Közigazgatási hatóságok hatásköréhez utalt kihágási ügyek­ben a felek ügyvéd által képviseltetni magukat nem kötelezvék. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek Sopron­vármegye közönségéhez az 1887. évi junius 10-én 1769 szám alatt intézett következő rendeletében: »A vármegye alispánjának 1887. évi ápril hó 2-án 23/kih. sz. alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a kapuvári járás főszolga­bírója által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával: F. J. és K. L. mihályi lakosok tiltott eszközzel elkövetett orvvadászat miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 27. §-a alapján F. 120 forint, K. pedig 150 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 12, illetve 15 napi elzá­rásban, továbbá 15 frt eljárási és a felmerülhető végrehajtási, eset­leg tartásköltségek megfizetésében marasztaltattak el, a lefoglalt tőrök megsemmisíttetni rendeltettek: az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán megvizsgáltatván, indokainál fogva helybenhagyatik azzal, hogy a panasz-feljelentés szerkesztéseért felszámított s meg­állapított 6 forint ügyvédi dij megállapítása töröltetik; mert a köz­igazgatási hatóságok hatásköréhez utalt kihágási ügyekben, a felek ügyvéd által képviseltetni magukat nem kötelezvék s a mennyiben ezt — saját kényelmükre vagy könnyebbségökre — teszik: az ügyvédi dijak kiegyenlítése az illető feleknek hagyatik fenn.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom