Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

IV. A vadászat gyakorlásának akadályozása. – Vadnak kézzel elfogása. – Vadászati kihágások, minősítések és egyéb vegyes intézkedések. – Pénzbüntetések megoszthatósága és rendeltetése. – Per ujra felvétel. – Kár- és költségkérdések

- 81 — Ha kihágás miatt folyamatba tett eljárás során vádlott felmentetik, a felmerült eljárási költségek a panaszost terhelik. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 2790. számú határozata, K.-Sz. vármegye közönségéhez. — A vármegye alispánjának f. évi április hó 20-án 306/kih. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a facseti járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helyben­hagyásával G. D. k.-sz—i lakos idegen vadászterületen engedély nélkül vadászás miatt ellene folyamatba tett kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentetett és N. I'. ugyanottani lakos panaszos fél a vadászati jogbérlő által felszámított 6 forint 80 kr. eljárási költség megfizetésében marasztaltatott el, az utóbb nevezett által közbetett felebbezés folytán felülvizsgálván, a kihágás vádja alól felmentő részében érintetlenül hagyatik, N. P. k.-sz—i lakost az eljárási költségek viselésére kötelező része azonban megváltoz­tatik s nevezett a terhére eljárási költség czimén megállapított összeg megfizetésének kötelezettsége alól felmentetik, fenhagyatván L. S. vélt sérelme orvosolhatására a polgári perut, mert jelen ki­hágási ügyben N. P. azért, hogy a községi bírónak jelentette, hogy G. D.-t a vadászati jogbérlő területén vadászni látta, feljelentőnek annál kevésbbé tekinthető, miután jelen ügyben az eljárás a kör­jegyzőnek, mint a vadászati jog bérlőjének f. évi február hó 9-én 144. sz. a. tett feljelentése folytán tétetett folyamatba és a vadá­szati törvény 39. §-a értelmében jelen esetben N. P.-nek panasz­emelési joga nem is lett volna és igy panaszos vadászati jogbérlő javára a panaszlott felmentése esetén harmadik személy terhére eljárási költség megállapításának helye nem lehet. Vadászati kihágási ügyben panaszlott felmentése esetén költségei a panaszos ellen megítélendők s ha a panaszt vadásztársulat tette, a költségek megfizetésére nem a vadásztársulat, hanem a feljelen­tést tevő elnök vagy tag kötelezendő. A belügyminiszternek 1894. évi 844/kih. számú határozata, N. vármegye közönségéhez. — A vármegye alispánjának 1893. évi deczember hó 13-án 282/kih. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a központi járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával B. B. b—i lakos idegen vadászterületen és til­tott időben vadászás miatt az öcsényi vadásztársulat panaszára ellene folyamatba tett kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentetett, a felmerült 11 frt eljárási költség megfizetésében pedig feljelentő vadásztársulat marasztaltatott el, a panaszos által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, felmentő, nem feleb­bezett részében érintetlenül hagyatik, felebbezett s az eljárási költ­i

Next

/
Oldalképek
Tartalom