Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2
IV. A vadászat gyakorlásának akadályozása. – Vadnak kézzel elfogása. – Vadászati kihágások, minősítések és egyéb vegyes intézkedések. – Pénzbüntetések megoszthatósága és rendeltetése. – Per ujra felvétel. – Kár- és költségkérdések
- 81 — Ha kihágás miatt folyamatba tett eljárás során vádlott felmentetik, a felmerült eljárási költségek a panaszost terhelik. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 2790. számú határozata, K.-Sz. vármegye közönségéhez. — A vármegye alispánjának f. évi április hó 20-án 306/kih. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a facseti járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával G. D. k.-sz—i lakos idegen vadászterületen engedély nélkül vadászás miatt ellene folyamatba tett kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentetett és N. I'. ugyanottani lakos panaszos fél a vadászati jogbérlő által felszámított 6 forint 80 kr. eljárási költség megfizetésében marasztaltatott el, az utóbb nevezett által közbetett felebbezés folytán felülvizsgálván, a kihágás vádja alól felmentő részében érintetlenül hagyatik, N. P. k.-sz—i lakost az eljárási költségek viselésére kötelező része azonban megváltoztatik s nevezett a terhére eljárási költség czimén megállapított összeg megfizetésének kötelezettsége alól felmentetik, fenhagyatván L. S. vélt sérelme orvosolhatására a polgári perut, mert jelen kihágási ügyben N. P. azért, hogy a községi bírónak jelentette, hogy G. D.-t a vadászati jogbérlő területén vadászni látta, feljelentőnek annál kevésbbé tekinthető, miután jelen ügyben az eljárás a körjegyzőnek, mint a vadászati jog bérlőjének f. évi február hó 9-én 144. sz. a. tett feljelentése folytán tétetett folyamatba és a vadászati törvény 39. §-a értelmében jelen esetben N. P.-nek panaszemelési joga nem is lett volna és igy panaszos vadászati jogbérlő javára a panaszlott felmentése esetén harmadik személy terhére eljárási költség megállapításának helye nem lehet. Vadászati kihágási ügyben panaszlott felmentése esetén költségei a panaszos ellen megítélendők s ha a panaszt vadásztársulat tette, a költségek megfizetésére nem a vadásztársulat, hanem a feljelentést tevő elnök vagy tag kötelezendő. A belügyminiszternek 1894. évi 844/kih. számú határozata, N. vármegye közönségéhez. — A vármegye alispánjának 1893. évi deczember hó 13-án 282/kih. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a központi járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával B. B. b—i lakos idegen vadászterületen és tiltott időben vadászás miatt az öcsényi vadásztársulat panaszára ellene folyamatba tett kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentetett, a felmerült 11 frt eljárási költség megfizetésében pedig feljelentő vadásztársulat marasztaltatott el, a panaszos által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, felmentő, nem felebbezett részében érintetlenül hagyatik, felebbezett s az eljárási költi